Maximiliano Manzanares szülei különböző Dél-amerikai országokból emigráltak Los Santos-ba, hogy jobb életet teremtsenek maguknak és családjuknak. Apja, Ramiro Manzanares, Kolumbiából érkezett, míg anyja, Isabella Garcia, Mexikóból származott. Egymásra találtak Los Santos-ban, és hamar egymásba szerettek.
Ramiro a városban való érkezésekor alacsony társadalmi státusszal rendelkezett. Szegény családból származott, és nehéz körülmények között nőtt fel Kolumbiában. Azonban rendkívüli kemény munkával és kitartással próbált jobb életet biztosítani családjának. Ő egy igazi túlélő volt, aki a nehézségek ellenére mindig megtalálta a módját, hogy előrelépjen az életben.
Isabella pedig magával ragadó személyiséggel és erős akaraterővel rendelkezett. Az ő életútja sem volt könnyű Mexikóban, ahol gyakran kellett szembenéznie az elnyomással. Az álmairól és a szabadságról szőtt fantáziái vitték el Los Santos-ba, ahol remélte, hogy megteremtheti a jobb jövőt magának és a családjának.
Miután összeházasodtak, Ramiro és Isabella erőfeszítéseiket egyesítették, hogy felépítsék a közös életüket. Kezdetben nehézségekkel küzdöttek, de mindig egymás mellett álltak és támogatták egymást. Ramiro munkát talált egy kisvállalkozásnál, míg Isabella alkalmi munkákból próbált megélni, miközben a városban történő beilleszkedésért küzdöttek.
Az idő múlásával és az áldozatos munkájukkal sikerült fokozatosan javítaniuk az életkörülményeiken. Megtették az első lépéseket a középosztályba való beilleszkedés felé. Az álmok és a küzdelem vezérelte őket, és mindent megtettek azért, hogy Maximilianónak jobb jövőt biztosítsanak.
Azonban a tragédia mindig váratlanul érkezik. Egy baleset következtében Isabella életét vesztette, amikor Maximiliano még csak gyermek volt.
Isabella halála után Ramiro nem tudta feldolgozni a történteket. Az elviselhetetlen fájdalom és a veszteség súlya aláaknázta őt, és alkoholba menekült a fájdalom elnyomására. Ez a hirtelen és fájdalmas változás nagy hatással volt a családra. Ramiro elhanyagolta a fiát, Maximilianót, és nem volt képes megfelelő figyelmet és gondoskodást biztosítani számára.
Maximiliano egyedül és elhagyatottan nőtt fel, hiányzott belőle az anyai szeretet és az apa iránti figyelem. Az alkohol miatt Ramiro nem volt képes gondoskodni róla. A fájdalommal való megbirkózás helyett káosz és instabilitás vált az otthonuk jellemzőjévé.
Maximiliano Manzanares, vagy ahogy sokan ismerik, Max, egy sötét és kaotikus életet él Los Santos városában. Harmincas éveiben jár, ám az élettapasztalatok és a függőség súlya miatt sokkal idősebbnek tűnik. Élete főbb vonásai a kábítószer-függőség, a folyamatos visszaesések és a piti bűnözés.
Maximiliano már fiatal korában elkezdett kísérletezni drogokkal, és hamar rabul ejtette a drogok által nyújtott menekülési érzés. Az évek során azonban ez a menekülési mechanizmus fokozatosan eluralkodott az életén. Függősége megtörhetetlen lett, és minden döntését és cselekedetét a drogok befolyásolták.
A piti bűnözés volt az egyetlen módja a túlélésre és a drogok beszerzésére. Max kifinomult hazugságokkal, átverésekkel és manipulációval élt, hogy kizsákmányolhassa azokat, akik közel álltak hozzá. Az emberek szemében rossz hírnévre tett szert, és egyre több barátot vesztett el az állandóan változó helyzetek és a megtévesztés miatt.
Az évek során Max elidegenedett önmagától és másoktól. Elvesztette a hitelességét és az önbecsülését. Az életének központjában a túlélés, a pénz és a drogok állnak, minden más értéket háttérbe szorítva. Legtöbb kapcsolatát elveszítette, mivel minden ismerősét manipulációra és saját céljaira használta.
