ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
LOS SANTOSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLAT
1/2023. (I.1.) ORFK utasítás az Ellenőrzési Szabályzatról *
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) irányításának és vezetésének a hatékony támogatásához szükség van egy olyan szabályzat megalkotására, amelyik a rendőrség szervezeti keretein belül lefolytatott ellenőrzésre vonatkozó alapvető eljárási szabályokat tartalmazza. Mindezekre tekintettel - a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott irányítási jogkörömben eljárva - a rendőrség ellenőrzési tevékenységének szabályozására kiadom az alábbi utasítást:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Személyi és tárgyi hatály
1. Az utasítás hatálya kiterjed a rendőrségre, annak teljes személyi állományára, azok rendőri szakmai tevékenységének, továbbá a rendőrség saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrségek szakmai tevékenységének ellenőrzésére. Az Ellenőrzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a titkos információgyűjtéssel és leplezett eszköz-alkalmazással kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok betartásának ellenőrzésére a titkos információgyűjtő tevékenység és a leplezett eszköz-alkalmazás részletes szabályozásáról szóló miniszteri utasításban foglalt előírások figyelembevételével kell alkalmazni. A Szabályzat előírásai nem alkalmazhatóak a költségvetési belső ellenőrzésekre.Az ellenőrzés célja
2. Az ellenőrzés célja, hogy előmozdítsa a rendőrség Alaptörvényben, sarkalatos törvényekben, törvényekben és más jogszabályokban (a továbbiakban: jogszabályok), valamint közjogi szervezetszabályozó eszközökben és más belső normákban (a továbbiakban együtt: belső normák) meghatározott, továbbá az európai uniós tagságból eredő feladatainak törvényes, szakszerű, eredményes és hatékony végrehajtását. Az ellenőrzés a rendőrség működésében tapasztalható erősségek és gyengeségek, valamint kockázati tényezők és lehetőségek feltárásával segíti az irányítói-vezetői tevékenységet, támogatja a legjobb gyakorlat kialakítását, a szervezeti kultúra fejlődését, és mindezek révén hozzájárul a személyi állomány szolgálati tevékenységének sikerességéhez és társadalmi elfogadottságának javításához, a szervezet hatékony működéséhez.Az ellenőrzés alapelvei
3. Törvényesség, szakszerűség: bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök vagy más szakmai szabályok figyelembevételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető.4. Célszerűség, tervszerűség: az ellenőrzés nem lehet öncélú, a szakmai érdekekkel össze nem függő vagy elvtelen célból végrehajtott ellenőrzés. Az ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a különböző időszaki munka- és ellenőrzési tervekkel, az ellenőrzési stratégiával, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival.
5. Objektivitás, komplexitás, függetlenség: az ellenőrzésnek a valós tények megállapítására és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések megállapítására kell irányulnia. Az ellenőrzést végző ellenőr nem utasítható abban a vonatkozásban, hogy az ellenőrzés során milyen tényeket, hiányosságokat állapít meg és kizárólag ellenőrzési feladatokat végezhet, egyéb végrehajtási tevékenységbe - a minősített időszaki feladatokat kivéve - nem vonható be.
6. Hitelesség, nyilvánosság, jóhiszeműség: az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki és tartalmi követelmények szerint kell a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően dokumentálni. Korrekt tájékoztatást kell adni - a szükséges mértékben - az ellenőrzött személynek, az ellenőrzött szerv vezetőjének, és - ha az ellenőrzés tárgya azt indokolttá teszi - a szélesebb nyilvánosságnak is.
7. Együttműködés: valamennyi ellenőrzés során - figyelemmel annak a Szabályzatban meghatározott alapvető céljára - az ellenőrzési tevékenység eredményessége érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással.
II. fejezet
AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE, KÖVETELMÉNYEI
9. A rendőrség szervezetén belüli ellenőrzésa) függetlenített ellenőrzés,
b) szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzés,
c) vezetői ellenőrzés,
d) munkafolyamatba épített ellenőrzés
útján valósul meg.
Az ellenőrzés típusai
10. A függetlenített ellenőrzés, a szakmai irányítás és a vezetői ellenőrzés során végzett ellenőrzés történhet:a) átfogó;
b) téma-;
c) cél-;
d) utó-; és
e) mobil ellenőrzés
keretében.
Az ellenőrzés módszerei
11. Az ellenőrzés végrehajtása során alkalmazható módszerek:a) helyszíni vizsgálat;
b) személyes megkérdezés (interjú);
c) kiadmányozási jog gyakorlása;
d) beszámoltatás;
e) iratok, okmányok, nyilvántartások ellenőrzés helyére történő bekérése, tanulmányozása;
f) anyagok, eszközök tételes rovancsolása;
g) a rendőrséggel együttműködő, területileg illetékes állami és társadalmi szervek - az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos - véleményének megismerése;
h) folyamatos adatszolgáltatás és jelentések elemzése;
i) statisztikai adatok értékelése;
j) a rendőrségnél rendszeresített technikai eszközzel, szükség esetén orvosi vizsgálat alkalmazásával annak vizsgálata, hogy az ellenőrzött személy fogyasztott-e alkoholt vagy bódító hatású szert;
k) minősített adat védelmére vonatkozó és adatvédelmi, iratkezelési szabályok betartására vonatkozó, valamint biztonsági ellenőrzés;
l) munkafolyamat ellenőrzése (megfigyelés);
m) elektronikus úton történő ellenőrzés;
n) az ellenőrzés céljának és tárgyának megfelelő egyéb módszer;
o) rejtett ellenőrzés;
p) visszatérő ellenőrzés.
12. Az ellenőrzés céljától, tárgyától függően a módszerek alkalmazhatóak külön-külön vagy kombináltan.
Ellenőrzési munkaszakaszok
13. Az ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek munkaszakaszai:a) az ellenőrzés elrendelése;
b) az ellenőrzés előkészítése;
c) felkészülés az ellenőrzésre;
d) az ellenőrzés végrehajtása;
e) az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása;
f) az ellenőrzés megállapításai alapján teendő intézkedések megtétele;
g) az ellenőrzés megállapításainak felhasználása;
h) a meghatározott feladatok teljesülésének figyelemmel kísérése, utóellenőrzés;
i) jogorvoslat.
III. fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. Ha az ellenőrzést végrehajtó a tudomására jutott szabálytalanság esetén jelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget, az előírt módon nem intézkedik, az abból adódó következményekért fegyelmi, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség terheli.15. Ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, amennyiben az eset összes körülményeiből más nem következik, fegyelmi eljárást kell indítani az ellen, aki a Szabályzatban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
16. Ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, fegyelmi eljárást kell indítani az ellen, aki valamely beosztottal szemben hátrányos intézkedést tesz azért, mert tapasztalatairól az ellenőrzést végzőnek tájékoztatást adott, vagy annak figyelmét szolgálati vagy közérdeket sértő szabálytalanságra, hiányosságra felhívta.
17. Az ellenőrzési tevékenység országos szintű egységesítése érdekében az utasítás hatálya alá tartozó szervek ellenőrzési szabályzatait - ide nem értve az ellenőrzési hatásköröket és kötelezettségeket megállapító, illetve ezen Szabályzatban nem szabályozott rendelkezéseket - felül kell vizsgálni.
18. A szakmai irányítást végző rendőri szervek részére a szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzésekre vonatkozó hatásköröket ezen Szabályzat előírásaira figyelemmel kell meghatározni.
19. A Szolgálat az ellenőrzési tartalmú normákat összegyűjti, rendszerezi és tájékoztató formájában félévente közzéteszi.
20. Az utasítás 2023. január 1-jén lép hatályba. Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.
