Bank of Los Santos

[Virtyo]

BANK OF LOS SANTOS

Kereslet​

A kereslet az a mennyiség, amennyit egy adott áruból (vagy szolgáltatásból) a piacon megvásárolnának a vevők.

A kereslet mennyisége különböző árak esetén más és más. Minél olcsóbb egy áru, annál nagyobb a kereslet iránta. Változatlan árak mellett a kereslet mennyiségét befolyásolja a népesség, a fogyasztók átlagjövedelme, szokásai, kultúrája, az áru sajátos jellemzői és a helyettesítő és kiegészítő termékek árai és elérhető mennyiségei.

Keresleti görbe​

A keresleti görbét kétdimenziós rendszerben értelmezzük, ahol látható az áru adott ára és az adott ár melletti vásárlási szándék, mennyiségben kifejezve. Az ár és a vásárolt mennyiség közötti viszonyt keresleti görbének nevezzük. A kereslet törvénye szerint minél alacsonyabb az áru ára, annál többet akarnak majd belőle a fogyasztók, annál nagyobb lesz a kereslet a termék iránt.
A keresleti görbére példa a lenti ábra, mely azt szemlélteti, hogy a kukoricapehelyből adott árak mellett mekkora mennyiséget vásárolnának a vevők. Például elképzelhető, hogy ha 5 dollárba kerülne a kukoricapehely, akkor 9 millió dobozt vásárolnának belőle évente. Ha 1 dollárba kerülne, akkor 20 millió doboz iránt lenne kereslet.

Forrás: Samuelson, 2000: 45.
​

Kínálat​

A kínálat az a mennyiség, melyet a kereskedők, eladók szeretnének eladni. A kínálati görbe kétdimenziós rendszerben azt mutatja meg, hogy adott árak mellett mennyi árut kínálnak a termelők. A kínálat törvénye szerint minél magasabb az áru ára, annál többet akarnak az eladók eladni belőlük, annál nagyobb lesz a kínálat.

A kínálati görbére példa a lenti ábra, mely azt szemlélteti, hogy a kukoricapehelyből adott árak mellett mekkora mennyiséget kínálnak az eladók. Például feltehetjük, hogy ha 5 dollárba kerülne a kukoricapehely, akkor 18 millió dobozt kínálnának belőle évente. Ha 1 dollárba kerülne, akkor semennyit nem kínálnának, gyártanának belőle, mert nem érné meg számukra.

​

Piac, Piaci ár, egyensúlyi ár​

A piac az a hely, ahol a vevők és az eladók találkoznak és üzletet kötnek. Ez lehet egy hagyományosan értelmezett piac, de lehet egy internetes áruház is.

Piaci ár minden olyan ár, amely mellett a fogyasztók vásárolnának, a termelők pedig eladnak egy adott áruból. Az egyensúlyi ár a kínálati és keresleti görbe metszéspontja, az az ár és mennyiség, ahol az igényelt mennyiség és a kínált mennyiség megegyezik. Azért szokás egyensúlyi árnak nevezni ezt, mert ebben az esetben a kereslet és a kínálat erői kiegyenlítődnek, és nincs ok az árak emelkedésére vagy csökkenésére, amíg más tényezők változatlanok maradnak.

Mi befolyásolja a kereslet mértékét?​

Számos dolog befolyásolja, hogy egy adott árú iránt mekkora a kereslet. Többek között:

• A fogyasztók (átlag)jövedelme az egyik kulcstényező, hisz több bevétel több költést enged meg
• A piac nagysága értelemszerűen befolyásolja a piaci keresletet, nagyobb népesség többet fogyaszt, mint a kisebb.
• A helyettesítő és a kiegészítő termékek árai és elérhetőségei. Helyettesítő termék, ami hasonló igényt elégít ki (kukoricapehely esetén például a zabpehely). Kiegészítő termék, amelyet jellemzően együtt fogyasztanak az emberek (kukoricapehely esetén például a tej).
• A fogyasztók sajátos ízlései és kulturális preferenciái.
• A termék sajátos hatása is befolyással van. Például az esernyők iránt nagyobb a kereslet egy esős régióban.

A kereslet megváltozása​

Ha a keresett mennyiség megváltozik, ám ez nem a termék saját árától függ, akkor a kereslet megváltozásáról beszélünk. A keresett mennyiség változatlan árak mellet változhat, ha megváltozik

• az emberek ízlése és szokása,
• az emberek jövedelmi helyzete vagy
• egy helyettesítő vagy kiegészítő termék ára.

Bank of Los Santos
Smiljan Bubnov - Executive Director / Managing Director / Head of Equities
Los Santos
2023. 03. 15.
Bank of Los Santos





​

 

[Virtyo]

BANK OF LOS SANTOS​

Ceteris paribus​

A ceteris paribus közgazdaságtanban használt latin kifejezés, amelynek jelentése: minden tényező változatlansága mellett.

Az ezzel a kifejezéssel ellátott modellben egyszerre csak egy tényező változását és változásainak hatásait vizsgáljuk, a többi tényezőt változatlanul hagyjuk.

Ceteris paribus használata​

A ceteris paribus kifejezést a közgazdaságtanban (főleg mikroökonómiában) használjuk különböző közgazdasági modellek építése során, emellett találkozhatunk vele a pénzügyek világában, például befektetések kapcsán vagy a tőzsdén. A modellek célja az egyes változók és hatásaik közötti ok-okozatiság vizsgálata. Mivel a világ rendkívül komplex, így lehetetlen (vagy nagyon nehéz) előzetes feltevések nélkül több tényező kölcsönhatását érdemben megvizsgálni. Ezért azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy egyszerre egy változó alakulását elemezzünk, és közben a többi, szintén a modellben lévő változót érintetlenül hagyjuk. (Egy tényező módosul, a többi konstans marad.) Ezen egyszerűsítés azonban csak a modellekben működik, használhatósága bizonyos változások vizsgálatára és tendenciák előrejelzésre korlátozódik. Az egyszerűségéből fakadóan nem alkalmas összetett világunk tényleges működésének leírására.

Példa​

Egy termék iránti kereslet nő, és ennek hatására nő az ára is. Egyértelmű, hogy itt egyszerűsítéssel éltünk, hiszen a valóságban nagyon sok más dolog is megváltozik, nem csak a termék ára. Illetve a termék árát sem csak a kereslet befolyásolja, viszont ezeket nem vesszük figyelembe a közgazdaságtani modellekben. Azt mondjuk, hogy a termék iránti kereslet nőtt és ceteris paribus (tehát a többi tényező változatlansága mellett) nőtt a termék ára is. Ezáltal a kereslet és a kínálat között pozitív kapcsolat mutatható ki.

Ceteris paribus korlátjai​

A mikroökonómiai modellek nem szükségszerűen tükrözik a valóságot, mert azt feltételezik, hogy a gazdasági cselekvők minden szükséges információ tudatában vannak (tökéletes informáltság), illetve teljesen észszerűen fognak dönteni (tökéletes racionalitás). Azonban a való világban mindenki másféle tudással és ismeretekkel rendelkezik. Egyesek többel, mások kevesebbel egy adott témával kapcsolatban (tökéletlen informáltság és információs aszimmetria). Emellett kognitív képességeink korlátossága és érzelmeink befolyása miatt csak törekedhetünk a racionális döntéshozatalra (korlátozott racionalitás).
A modellek tehát figyelmen kívül hagyják az emberi természetet, fogyasztói magatartást, és az ezeket befolyásoló szokásokat. A modellek tökéletlenek, és az előbb felsorolt tényezők figyelembevételének igénye alapozta meg például az intézményi közgazdaságtan vagy a magatartási közgazdaságtan felemelkedését.

Mutatis mutandis​

A mutatis mutandus annyit tesz, hogy „ha a szükséges változtatások megtörténtek” vagy „lehetővé teszi más dolgok ennek megfelelő változtatását”. A mutatis mutandis egy összetett, és inkább a jogban használt fogalom. Azt jelenti, hogy a modellezés során megvizsgáljuk több dinamikus tényező változását és ezek egymásra gyakorolt hatását is. Főleg a változók együttmozgása, azaz a közöttük lévő korreláció kimutatására használják. Használata és jelentése ellentétes a ceteris paribusszal, ahol egyrészt ok-okozati kapcsolatokat, másrészt mindössze egy tényező változását vizsgáljuk.

Bank of Los Santos
Smiljan Bubnov - Executive Director / Managing Director / Head of Equities
Los Santos
2023. 03. 15.
Bank of Los Santos​

 

[Virtyo]

Jövedelemrugalmasság​

A jövedelemrugalmasság egy mikroökonómiai fogalom, mely egy adott jószág keresletét írja le a fogyasztó jövedelmének függvényében.

Pozitív jövedelemrugalmasságnak nevezzük, mikor a fogyasztó keresetének növekedésével az adott termék fogyasztása is megnő, fordított arányosság esetében negatív jövedelemrugalmasságról beszélhetünk. A két változó közötti összefüggést százalékos formában mérjük.

Jövedelemrugalmasság kiszámítása, értelmezése​

Kiszámításához el kell osztani az adott áru iránti kereslet változását százalékos formában a fogyasztó jövedelmének százalékos változásával.
Magas jövedelemrugalmassági érték esetén szoros pozitív összefüggés van a kereslet és a jövedelem között. Alacsony vagy nulla érték esetén nincs, vagy csak rendkívül gyenge az összefüggés. Negatív érték esetén pedig fordított hatással van a kereset az adott termék keresletére, tehát nagyobb jövedelem esetén kevésbe vásárolják.
Az érték értelmezése szerint a +2,5 értékű jövedelemrugalmasság azt jelenti, hogy a jövedelem 1 százalékos növekedése esetén a termék iránti kereslet 2,5 százalékkal nő.

Jószágok típusai alapján​

A jövedelemrugalmasság mértéke alapján különböző típusú termékeket különböztetünk meg. Pozitív jövedelemrugalmasság fennállásakor az adott jószág fogyasztása nő, amennyiben a fogyasztó keresete növekedik. Normál jószágnak nevezzük azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a rendelkezésre álló jövedelem növekedése esetén a termék iránti kereslet közel arányosan növekszik (például ruhadarabok, szórakozási szolgáltatások, elektronikai eszközök). Amennyiben a jószág iránti kereslet ugrásszerűen megnövekedik jövedelemnövekedés hatására, legtöbbször luxusjószágokról beszélünk. Rugalmatlanság áll fenn abban az esetben, mikor a jószág kereslet nincs szoros összefüggésben a jövedelemmel, ezek az alapvető fogyasztási cikkek (például higiéniai termékek, alapvető élelmiszerek).

Jövedelemrugalmasság a gazdálkodásban​

A vállalatok számára termékeik jövedelemrugalmasságának kiszámítása lényeges eszköz lehet a gyártásuk, értékesítésük tervezésében, a várható keresleti értékek, árak kiszámításában. A jövedelemrugalmasság megmutatja, az adott termék mennyire érzékeny a külső tényezők változására, tehát mennyire van kitéve az adott termék vagy szolgáltatás kereslete a gazdasági ciklusoknak.

Bank of Los Santos
Smiljan Bubnov - Executive Director / Managing Director / Head of Equities
Los Santos
2023. 03. 15.
Bank of Los Santos​

 

[Virtyo]

cred & written by: @Virtyo

 

[Virtyo]

 

[Virtyo]

Határköltség​

A határköltség megmutatja, hogy mennyivel változik az összköltség, ha a termelést egy egységgel növeljük.

A vállalatok profitmaximalizálása során fontos szerepe van, ugyanis annál a kibocsátási szintnél érhető el a maximális profit, amelynél a határköltség értéke egyenlő határbevétellel. Jele az angol marginal cost kifejezés alapján MC.

Határköltség számítása​

A határköltség értéke meghatározható a termelt mennyiségben bekövetkezett tetszőleges változásra. Értékét úgy határozhatjuk meg, hogy a költségek változását elosztjuk a mennyiség változásával. Ha például a vállalat ezentúl 800 darab termék helyett 1.000-et gyárt, ami 100.000 forint többletköltséget jelent, akkor a határköltség 100.000/200=500 forint.
MC = ∆TC/∆Q, ahol
∆TC, a termelés teljes költségének változását,
∆Q pedig a termelt mennyiség változását jelenti.
A vállalat fix költségei mint például a gyárépület bérlése, vagy a vezérigazgató fizetése, bizonyos termelési szintig nem változnak a termelési kibocsátás növekedésével. Így kisebb mértékű változás esetén, amely nem érinti a fix költségeket, elegendő a változó költségek és a termelési mennyiség változásának hányadosát venni.

Határköltség függvénye​

A határköltséget gyakran szokták grafikonon is ábrázolni, ahol a vízszintes tengelyen a termelt mennyiség a függőleges tengelyen pedig a teljes költség szintjeit tüntetjük fel. A méretgazdaságosság következtében, a határköltség egy pontig csökken. Ennek oka, hogy a fix költségek nagy része eddig a pontig állandó. Tehát ezek a kiadások akkor is megjelennek, ha nincs teljes kapacitáskihasználtság. Eddig a pontig tehát a termelt mennyiség növekedésével csökken a termék egységköltsége. A határköltség függvénye a teljes költség függvényének deriváltjaként kapható meg.

Profitmaximalizálás​

A vállalat a határbevétel és a határköltség vizsgálatának segítségével optimalizálhatja a termelését, a két érték különbségét határprofitnak is szokás nevezni. A profitmaximalizáló vállalatnak akkor érdemes növelni a termelést, ha a határhaszon pozitív, mert ekkor a termelt mennyiség növekedése nagyobb mértékben növeli a bevételt, mint az összes költséget. Így a több termék gyártása növeli a profitot.
Ha a határhaszon negatív, akkor csökkenteni kell a termelést, mert a termelés csökkentése növeli a profitot. A profitmaximum olyan termelésnél van, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Tökéletesen versenyző vállalat esetében ez azt is jelenti, hogy itt a termék ára megegyezik a határköltséggel.

Bank of Los Santos
Smiljan Bubnov - Executive Director / Managing Director / Head of Equities
Los Santos
2023. 04. 09.
Bank of Los Santos​

 

[Virtyo]

Határhaszon​

A határhaszon megmutatja, hogyan változik egy fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeli fogyasztását egy adott jószágból.

Haszon alatt értjük valamely termék, vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a belső elégedettséget, amelyet a fogyasztó az adott termék, vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer. Rendszerint az első egység elfogyasztása jár a legnagyobb haszonnal, az ez után következő egységek már egyesével kevésbé hasznosak, így kisebb mértékben növelik az összes hasznot. A határhaszon jele MU (marginal utility), a teljes, vagy összhaszon jele pedig TU (total utility).

Határhaszon típusai​

Pozitív határhaszonról akkor beszélhetünk, ha eggyel több egység elfogyasztása többlet boldogságot hoz. Tegyük fel, hogy valaki szeretne egy szelet tortát enni, de egy második szelet is extra örömet okozna számára. Az első és második süteményszelet fogyasztásának egyéni határhaszna is pozitív ilyenkor.
Értéke lehet nulla is. Ez olyankor következik be, ha egy újabb tétel elfogyasztása nem eredményez további elégedettséget, de elégedetlenséget sem. Például két szelet torta után jóllakottnak érezheti magát a fogyasztó, és nem érezné jobban magát egy harmadik szelet után, de annyira még nincs is tele, hogy rosszul esne neki. Ebben az esetben a harmadik süteményszelet fogyasztásból származó határhaszon nulla.
A negatív határhaszon a sokadik egység vagy olyan termék fogyasztásánál jelentkezik, melyet a fogyasztó nem szeret. Fenti példánknál, ilyen lehet a negyedik szelet torta, amely három szelet torta elfogyasztása után rosszulléthez is vezethet.

Csökkenő határhaszon elve​

Az újabb és újabb (pótlólagos) jószágegység elfogyasztása csökkenő összhaszonváltozást eredményez. Ezt hívják csökkenő határhaszon elvének (vagy Gossen I. törvényének). A fogyasztás során ugyanis valamilyen felmerült szükséglet kielégítése a cél. A fogyasztás maga az adott szükséglet csökkenését eredményezi, így a mennyiség növelése során a következő fogyasztási egység már nem találja ugyanazt a szükségletet, mint az előző. Tehát a határhaszon, a telítődési folyamat (szükségletcsökkenés) miatt csökken. Ez Gossen első törvényének magyarázata. Egyedül a szenvedély jellegű fogyasztás esetén nem érvényesül a csökkenő határhaszon törvénye.

Rezervációs ár​

A határhaszon alapvető fontosságú fogalom a mikroökonómiában, ez határozza meg azt a maximális pénzértéket, amit a fogyasztó a vizsgált jószág egy pótlólagos egységéért még hajlandó megfizetni. Ezt az árat reverziós árnak nevezzük. A rezervációs árnál kevesebbért megveszi, többért pedig nem veszi meg az adott jószágot a fogyasztó. A rezervációs ár egyenesen arányos a határhaszonnal.

Bank of Los Santos
Smiljan Bubnov - Executive Director / Managing Director / Head of Equities
Los Santos
2023. 04. 09.
Bank of Los Santos​

 

[Virtyo]

Rezervációs ár​

Rezervációs ár alatt azt az összeget értjük, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó fizetni az adott termékért vagy szolgáltatásért, vagy amennyit a termelő minimum kér érte.

A rezervációs ár tehát kifejezi, hogy az adott fél számára mi az a legelőnytelenebb állapot, amely esetén még hajlandó tranzakcióra. Ezen az áron az adott szereplő közömbös a tranzakció végbemenetele iránt.
A fogalmat a mikroökonómiában szokás használni. A kifejezés az angol árveréseket jellemző kikiáltási, vagy rezervációs árból származtatható. Amennyiben magasabb a kínálati ár, mint a fogyasztó rezervációs ára, abban az esetben nem történik tranzakció. Hasonlóan a termelő csak saját rezervációs árán, vagy azon felül hajlandó értékesíteni az adott termékét vagy szolgáltatását. Amennyiben az ár elmarad attól, úgy a tranzakcióra nem kerül sor.
A rezervációs ár maximum, illetve minimum feltevésének teljesüléséhez annak az alapfeltevésnek szükséges teljesülnie, mely szerint a jószág, illetve a pénz pozitív értékű határhaszonnal rendelkezik. Tehát a fogyasztó akkor jár jobban, ha kevesebb pénzért több árut kap, még az eladó, akkor, ha több pénzért tudja eladni terméket.
A rezervációs ár és a tőle kedvező irányba eltérő ár különbözete a fogyasztó, illetve a termelő többleteként értelmezhető. Ha például egy vásárló rezervációs ára 10 volt, de sikerült 8 egységért megvásárolnia a terméket, akkor 2 egység fogyasztói többletről beszélhetünk.

A rezervációs ár egy hétköznapi tranzakcióban​

Tegyük fel, hogy három szereplő van Aladár, Béla és Cecil. Béla kertjében van egy nagy almafa, mely terem. Béla nem hajlandó 100 fabatkánál olcsóbban adni egy tonna almát, így az ő termelői rezervációs ára 100 fabatka. Aladár, a fogyasztó nem hajlandó 90 fabatkánál többet fizetni egy tonna almáért. Tehát a rezervációs ára 90 fabatka. Aladár fogyasztó rezervációs ára elmarad Béla termelői rezervációs árától, így nincs olyan ár, amelyen egyidejűleg hajlana a tranzakcióra mindkét fél.
Egy harmadik személynek, Cecilnek egy tonna almára vonatkozó rezervációs ára 105 fabatka. Az ő fogyasztói rezervációs ára meghaladja Béla termelői fogyasztói rezervációs árát. Cecil és Aladár között tehát van esélyaz adásvételre. A tranzakció lehetséges ára a rezervációs áraik által meghatározott intervallumok metszetében szereplő értékek lehetnek. Mindkét fél hajlandó tehát a tranzakcióra 100 és 105 fabatka közötti árfolyamon. A két fél között tehát minden bizonnyal lesz tranzakció, annak pontos ára azonban a két fél alkupozíciójától függ.

BATNA​

Az alkuelmélet egyik fontos fogalma a BATNA, amely az angol best alternative to negotiated agreement kifejezésből származik. Magyarul a tárgyalt megállapodással szembeni legjobb alternatívaként fordítható. A fogalom közeli kapcsolatban áll a rezervációs ár fogalmával. A BATMA ismerete segíti a tárgyalás hatékony lefolytatását. Segít megállapítani kivel érdemes tárgyalni és mikor nincs értelme folytatni a megkezdett tárgyalást.
A BATMA értékelés három lépésből áll össze:

1. Szükséges felmérni az elfogadható alternatívák körét.
2. Minden alternatívához ajánlott egy becsült értéket rendelni.
3. Harmadrészt pedig meg kell állapítani, hogy mely tekinthető a legjobb alternatívának, tehát BATNA-nak.

A BATNA tehát a legjobb alternatívaként is azonosítható. Ez rezervációs árként szolgálhat adott tárgyalás során. Például, ha almatermelőként tudjuk, hogy A nagykereskedő átvesz tőlünk bármennyi almát 100 fabatkáért tonnánként, akkor az BATMA-ként, illetve rezervációs árként is szolgálhat számunkra a B nagykereskedővel folytatott tárgyalásunk során.

 

[Virtyo]

Csökkenő határhaszon​

A csökkenő határhaszon azt jelenti, hogy egy bizonyos pontig minden egyes plusz termék elfogyasztása összességében növeli a boldogságérzetünket, azonban minden plusz termékkel egyre kisebb mértékben.

Hasznosság és határhaszon fogalma​

A mikroökonómiában a hasznosság egy központi fogalom. A hasznosság határozza meg, hogy egy adott termékből, szolgáltatásból (mikroökonómiai szóhasználattal élve jószágból) mennyit fogyasztunk. Minél nagyobb hasznossággal rendelkezik egy jószág elfogyasztása, annál nagyobb elégedettséget, boldogságot okoz a fogyasztóknak, és annál inkább motiváltak lesznek a fogyasztására. A határhaszon megmutatja, hogy egy plusz termék megvásárlásával hogyan változik (mennyivel nő) az elégedettségünk, azaz a hasznunk. Az elmélet szerint egy fogyasztó egészen addig vásárol egy jószágból, amíg az egyes termék hasznossága meghaladja a termék árát.
A határhaszon kapcsán három különböző típusról beszélhetünk, létezik növekvő, zéró és csökkenő határhaszon.

Csökkenő határhaszon elve (Gossen első törvénye)​

A csökkenő határhaszon elve a kereslet törvénye mellett a fogyasztók magatartását leginkább befolyásoló elmélet. Azt mondja ki, hogy plusz egy termék elfogyasztásából adódó határhaszon minden egyes termék elfogyasztásával csökken. Ennek megfelelően mivel minden további termék kevesebb boldogságot okoz a fogyasztó számára, az egyre kevesebbet lesz hajlandó fizetni.
Egy hétköznapi példa segítségével is könnyen ábrázolhatjuk a csökkenő határhaszon elvét. Ha éhesek vagyunk, az első pizzaszeletnek még nagyon örülünk. Lehet, hogy akár egy irracionális összeget is hajlandók lennénk fizetni érte. A második és harmadik ugyanúgy elégedettséget okoz (nő a teljes hasznosság), de már egyre kisebb mértékben. Az ötödik szelettel jól lakunk, elértük a telítettségi pontunkat. A tizedik pizzaszelet már bőven túl van a telítettségi ponton, így valószínűleg akkor se akarnánk abból a pizzából enni, ha fizetnének érte.
A telítettségi pont a mikroökonómiában az a pont, amikor a határhaszon nullára csökken. Ettől a ponttól kezdve még egy termék elfogyasztása már nem jelent extra hasznot. Ezután a hasznossági függvény átfordul negatívba, tehát csökkenő határhaszon görbéje a negatív tartományba ér. Tehát, többet nem akarunk fogyasztani egy termékből, mert plusz egy termék elfogyasztása csökkenti a teljes hasznosságunkat, a teljes boldogságunkat – egyenesen káros a számunkra.
Az első termék fogyasztása jár a legtöbb hasznossággal. Mivel az azon felüli extra termékek elfogyasztása egyre kevesebb és kevesebb elégedettséget okoz a fogyasztónak, ezért igyekszünk változatosan fogyasztani, különböző termékeket válogatunk össze a fogyasztói kosarunkba. Egy átlagos fogyasztó kerüli a szélsőséges fogyasztást, jobban kedveli az átlagos mennyiségeket. Az, hogy éppen mekkora határhaszon, függ az egyén preferenciától és a jószágtól egyaránt.

 

[Virtyo]

Hasznosság​

Közgazdasági értelmezésben a fogyasztó soha nem magát a terméket keresi, hanem a termékben megtestesült szükségletkielégítő tulajdonságot, ami nem más, mint a hasznosság.

Hasznosság jelentése​

A termék vagy szolgáltatás hasznossága a fogyasztói döntések egyik mozgatórugója. Az, hogy ez mit is jelent konkrétan egy fogyasztó számára nem tudjuk megválaszolni, hiszen az egyéni ízlés kérdése. A hasznossággal rokon értelmű kifejezés a hétköznapi nyelvben az érték.
Hasznosság alatt értjük valamely termék, vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott termék, vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer. A mikroökonómiában feltételezzük, hogy minden egyén a hasznosságból kiindulva képes értékelni és rangsorolni a fogyasztási lehetőségeket, termékkosarakat. Ezt a hasznossági rangsort a fogyasztó preferencia-rendszerének nevezzük.

Racionális fogyasztó és a hasznosság​

Az egyén ténylegesen akkor válik fogyasztóvá, ha képes és hajlandó egy termék megvásárlására. Ennek a döntési mechanizmusnak az eredményeképpen alakult ki a termék piaci kereslete a fogyasztók összességére nézve. A vásárló tehát alapvetően két szempontot mérlegel. Az áru hasznos tulajdonságai mellett annak árát is megnézi. Az ár mint költség jelentkezik ebben a felfogásban. Az ár mellé egyéb költségeket is figyelembe kell venni, ilyen egyéb költség például a sorban állás és az utazás vagy egyéb tranzakciós költségek. Mindezt mérlegelve a mikroökonómiában racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki az adott feltételek (jövedelem) mellett, a lehető legjobb eredményre, maximális hasznosságra törekszik.

Teljes haszon és határhaszon​

A teljes haszon az elfogyasztott javak mennyiségének növekedésével együtt nő, de nem a végtelenségig, csak a telítettségi pontig. A telítettségi pont a teljesen kielégített szükségleteknél van. A határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összes haszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely termékből. Az egyes javakat összehasonlíthatóvá teszi a pénz, illetve a javak ára – a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos.

Hasznosság Gossen I. törvényében​

A csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye) szerint az egymást követő pótlólagos termékegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Azaz minél több van valamiből annál kevesebbet ér, annál kevesebb áldozatot vagyunk hajlandók hozni egy újabb egységnyi termék beszerzésére. Vagyis, ha pénzbe kerül egyre kevesebbet vagyunk hajlandóak érte fizetni.
A csökkenő határhaszon elve nem általános erejű törvény, nem működik minden helyzetben. Egy bélyeggyűjtő esetében például, minden egyes megszerzett darab nagyobb ösztönzést jelent további darabok megszerzésére. Ha Gossen I. törvényét a pénzre, mint jószágra vonatkoztatjuk, akkor azonos a kockázatkerülés koncepciójával: minél több a rendelkezésünkre álló pénz, annál kisebb jelentőséget tulajdonítunk egy plusz forintnak.

 

[Virtyo]

chatgpt-vel generáltam a beszélgetést.

 

[Warlord22]

Hasznosság​

Hasznosság jelentése​

A termék vagy szolgáltatás hasznossága a fogyasztói döntések egyik mozgatórugója. Az, hogy ez mit is jelent konkrétan egy fogyasztó számára nem tudjuk megválaszolni, hiszen az egyéni ízlés kérdése. A hasznossággal rokon értelmű kifejezés a hétköznapi nyelvben az érték.
Hasznosság alatt értjük valamely termék, vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott termék, vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer. A mikroökonómiában feltételezzük, hogy minden egyén a hasznosságból kiindulva képes értékelni és rangsorolni a fogyasztási lehetőségeket, termékkosarakat. Ezt a hasznossági rangsort a fogyasztó preferencia-rendszerének nevezzük.

Racionális fogyasztó és a hasznosság​

Az egyén ténylegesen akkor válik fogyasztóvá, ha képes és hajlandó egy termék megvásárlására. Ennek a döntési mechanizmusnak az eredményeképpen alakult ki a termék piaci kereslete a fogyasztók összességére nézve. A vásárló tehát alapvetően két szempontot mérlegel. Az áru hasznos tulajdonságai mellett annak árát is megnézi. Az ár mint költség jelentkezik ebben a felfogásban. Az ár mellé egyéb költségeket is figyelembe kell venni, ilyen egyéb költség például a sorban állás és az utazás vagy egyéb tranzakciós költségek. Mindezt mérlegelve a mikroökonómiában racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki az adott feltételek (jövedelem) mellett, a lehető legjobb eredményre, maximális hasznosságra törekszik.

Teljes haszon és határhaszon​

A teljes haszon az elfogyasztott javak mennyiségének növekedésével együtt nő, de nem a végtelenségig, csak a telítettségi pontig. A telítettségi pont a teljesen kielégített szükségleteknél van. A határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összes haszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely termékből. Az egyes javakat összehasonlíthatóvá teszi a pénz, illetve a javak ára – a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos.

Hasznosság Gossen I. törvényében​

A csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye) szerint az egymást követő pótlólagos termékegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Azaz minél több van valamiből annál kevesebbet ér, annál kevesebb áldozatot vagyunk hajlandók hozni egy újabb egységnyi termék beszerzésére. Vagyis, ha pénzbe kerül egyre kevesebbet vagyunk hajlandóak érte fizetni.
A csökkenő határhaszon elve nem általános erejű törvény, nem működik minden helyzetben. Egy bélyeggyűjtő esetében például, minden egyes megszerzett darab nagyobb ösztönzést jelent további darabok megszerzésére. Ha Gossen I. törvényét a pénzre, mint jószágra vonatkoztatjuk, akkor azonos a kockázatkerülés koncepciójával: minél több a rendelkezésünkre álló pénz, annál kisebb jelentőséget tulajdonítunk egy plusz forintnak.

Ez a része kicsit felidézi az első félévemet mikor mikroökonómiából kellett ZH-znom meg vizsgáznom. Amúgy tetszik a dolog kíváncsi vagyok mit hozol ki belőle.

 

[Abrams]

Jó látni, hogy van aki komolyabb témákkal is foglalkozik a szerveren, nem is gondoltam volna, hogy vannak még fellow gazdaság élvezők itt.

 

[Virtyo]

Jogi személy és természetes személy​

A természetes személy kifejezés magát az élő embert jelöli, aki önállóan jogképes, vagyis alanya lehet bizonyos rendelkezéseknek és kötelezettségeknek. A jogi személyek csoportjába olyan jogalanyok tartoznak, akik/amik fizikailag nem léteznek, kizárólag a jogszabályok alapján, így származtatott jogalanynak tekinthetők.

Jogi személy és természetes személy jelentése​

A jogtudományban jogalanyiság szempontjából megkülönbözhető a természetes személy, illetve a nem termesztés személy vagy hivatalos néven jogi személy. Egyszerűen megfogalmazva természetes személynek csak és kizárólag az emberek tekinthetők, míg a szervezeteket és egyéb társaságokat a jogrendszer jogi személyeknek tekinti. Utóbbi létezésének a lényege, hogy a szervezetek képviselőinek a felelőssége elválasztható legyen a képviselők személyétől és azt a jogi személynek tudják be.

Jogi személy létesítése​

A törvények alapján a jogi személyek a természetes személyek által létrehozott, elkülönült vagyonnal és felelősséggel rendelkező jogalanyok. Jogképesek, vagyis alanyai lehetnek jogoknak és kötelezettségeknek. Ezek megszegése esetén felelősségre is vonhatók. Továbbá számukra is biztosítottak azok a jogok, amelyek természetüknél fogva nem csak az embereket illetik meg.
A törvényben meghatározott módon, a törvényben nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében lehet alakítani és működtetni őket. Saját névvel, székhellyel rendelkeznek. Van a tagoktól és az alapítóktól elkülönített vagyonuk, továbbá ügyvezetésük és képviseletük.
Kötelezettségeikért a saját vagyonukkal felelnek, ami azt jelenti, hogy a tagjaik nem vagy legfeljebb a nem teljesített vagyoni hozzájárulások mértékével felelnek a saját vagyonukkal. Kivételek az olyan formák, ahol a tagok saját vagyonukkal is felelnek a jogi személlyel szemben támasztott követelésekért, tartozásokért.

Példa​

Például jogi személynek tekinthető egy baráti társaság által létrehozott gazdasági társaság, mondjuk kft., amely célja egy vendéglátóhely üzemeltetésén keresztül profit elérése. A baráti társaság tagjai termesztés személynek tekinthetők, viszont az általuk létrehozott szervezet már jogi személynek minősül. A természetes személyek így a tagjai lesznek, illetve a képviseletét is elláthatják. Viszont a vendéglátóhely nevében kötött szerződések és vállalt kötelezettségek alanyai már nem ők lesznek, mint természetes személy, hanem a vállalkozás, mint jogi személy.

A jogi személyek típusai​

Legalapvetőbb megkülönböztetésük az ellátott feladat szempontjából történhet. Ez alapján két csoportra oszthatók: magánjogi személyek és közjogi személyek. A magánjogi személyek magánjogi ügyletek és magánautonómia révén jönnek létre. Magánjogi személyek például a szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok, alapítványok és a részvénytársaságok is. Ezzel szemben a közjogi személyek valamilyen közfunkció ellátása végett szerveződnek, mint például az állam, az önkormányzatok vagy a költségvetési szervek.


Megkülönböztethető még személyegyesítő és vagyonösszesítő társaság is. Előbbi a tagok személyes közreműködésén alapul és a célját is a személyek motivációi határozzák meg. Személyegyesítő társaság például a szövetkezet, vagy a társadalmi szervezet. Utóbbi, vagyis a vagyonegyesítő társaság célja nem feltétlenül a személyes közreműködésen alapszik, hanem elsődleges célja a tagok összegyűjtött vagyonának hasznosítása. Ilyen szervezetek például a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és alapítványok is.
A jogi személyek lehetnek forprofit vagy nonprofit szervezetek. A forprofit szervezetek üzleti, gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre nyereség reményében. Ezzel szemben a nonprofit szervezeteknek nem célja a jövedelemszerzés.

 

[Virtyo]

Zrt. – Zártkörűen működő részvénytársaság​

A zártkörűen működő részvénytársaság, vagy rövidítve zrt. a részvénytársaságok egyik formája. Tagjai a részvényesek, akik korlátolt felelősséggel bírnak, maga a társaság pedig jogi személynek tekintendő.

Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Működését az alapszabályban rögzítettek határozzák meg. Legfőbb ügyviteli szerve az igazgatóság, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg. Zártkörűen működő részvénytársaság alapításához legalább 5 millió forint alaptőke szükségeltetik.

Zrt. jellemzői​

A részvénytársaságok olyan gazdasági társaságok, melyek alaptőkéje ellőre meghatározott számú és névértékű részvényekből áll. A részvénytársaságok két típusa a nyilvánosan és a zártkörűen működő részvénytársaság. Azon vállalatok minősülnek nyilvánosan működő részvénytársaságnak, melyek részvényeit bevezették a tőzsdére, míg a tőzsdén nem kereskedhető részvénytársaságok zrt.-nek minősülnek.
A társasági forma esetén a jogszabály minimum 5 millió forint saját tőkét ír elő. Zártkörűen működő részvénytársaságok jogi személyiséggel rendelkeznek, a jogi felelősség elkülönül a tulajdonosoktól. Ebből kifolyólag tulajdonosaik, vagyis a részvényesek korlátolt felelősséggel rendelkeznek, vagyis a társaság kötelezettségeiért mindössze vagyoni hozzájárulásuk mértékéig felelnek. A közgyűlési összehívását általában a menedzsment kezdeményezi.

Zrt. működése​

A részvénytársaságok legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlésen minden részvényes jelenléti, illetve szavazati joggal rendelkezik. A közgyűlés fogadja el az alapszabályt, továbbá ezen intézmény dönthet az alapszabály módosításáról, átalakulásról, megszűnésről, vezető tisztségviselők megválasztásáról és díjazásáról, az alaptőke le-, illetve felemeléséről vagy éppen az osztalékról. A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. Igény, illetve bizonyos jogszabály által meghatározott feltételek teljesülése esetén többször is összehívható. Közgyűlés összehívásáról annak kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal korábban a részvényeseknek küldött meghívó által kell értesíteni a tulajdonosokat. Igény esetén bármely részvényes kérvényezheti, hogy elektronikus úton kapjon értesítést. A közgyűlés dokumentációja kötelező, az eseményről jelenléti ív, illetve jegyzőkönyv készül. A döntések többnyire egyszerű többséggel, bizonyos esetekben minősített többséggel születnek.
A zrt. ügyvezetését az igazgatóság látja el. Tagjait és tagjainak javadalmazását a közgyűlés szavazza meg.

Részvényesi jogok​

A részvényesek azon tagok, akik vagyoni hozzájárulásuk okán bizonyos jogokkal rendelkeznek a vállalatot illetően. Ezek közé tartozik az osztalékra való jogosultság. Az osztalékot a társaság adózott eredményéből lehet fizetni, fizetéskor további személyi jövedelemadó terheli. Továbbá, a részvényesek jogában áll a közgyűlésen megjelenni, felvilágosítást kérni, illetve indítványt kezdeményezni. A közgyűlésen a részvényest a birtokolt részvények névértékének arányában szavazati jog illeti meg.

Zrt. alapítása és megszüntetése​

Részvénytársaság kizárólag zárt körben alapítható, nyilvános társasággá alakulásra és tőzsdei bevezetésre az alapítás után kerülhet sor. A társaság alapító dokumentuma az alapszabály. A dokumentumban megállapításra kerül többek között az alaptőke összege, alapításkor a pénzbeli hozzájárulás mértéke, a részvény névértéke, kibocsátási értéke. Megállapításra kerül továbbá az alapítók nyilatkozata, mely szerint adott megoszlás szerint átveszik a részvényeket. Emellett lejegyzésre kerül a társaság vezető tisztségviselőinek névsora, a közgyűlés összehívásának módja, valamint a szavazati jog gyakorlásának feltételei és módja. Indokolt esetben tartalmazni szokta ezen felül a nem pénzbeli hozzájárulások tárgyát, leszállításuk időpontját és értékét. Az alaptőke összege nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, illetve a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb, mint az alaptőke 30 százaléka.
A társaság megszűnéséről vagy átalakulásáról a közgyűlésnek van lehetősége dönteni. Továbbá kényszerjelleggel is megszűnésre kerülhet amennyiben azt cégbíróság, cégtörvényben meghatározott okok vagy jogszabály indokolják.

---

Kft.​

A kft., vagyis korlátolt felelősségű társaság, olyan társasági forma, ahol a társasági tagok korlátozott felelősséggel rendelkeznek, ugyanis a vállalkozás kötelezettségeiért a tagok csupán a vállalatba elhelyezett tőkéjükkel felelnek, saját vagyonuk független a cég ügyeitől.

A kft.-k tekinthetőek átmeneti cégformáknak is, a családias jellegű vállalkozások és a személytelen részvénytársaságok között. Jellemző rájuk a tagok közötti bizalom és a kölcsönös, közös munkavégzés.

Miért alakult ki ez a gazdasági társasági forma?​

A kft., mint ma ismert gazdasági forma Németországban alakult ki 1892-ben a kor társadalmi igényeire reagálva. A korábban is létező részvénytársasági forma szintén korlátolt felelősséggel bírt, ám az általuk megkövetelt nagy tőkerész nem volt megfelelő sok kis- és középvállalatnak. A kft. formát a jogtudomány alkotta, ötvözve a részvénytársaság korlátolt felelősségű jellegét a kisebb belépési költségekkel és a bizalmi alapon szerveződő tulajdonosi körökkel. Az új forma informálisabb volt és kevesebb adminisztrációs terhet rótt a cégekre. Néhány éven belül Németországban ötször annyi kft.-t alapítottak, mint részvénytársaságot.
Magyarországon az 1920-as gazdasági válságot követően került bevezetésre a korlátolt felelősségű társaság lehetősége. Manapság itthon is ez az egyik legelterjedtebb gazdasági forma.

A Kft. előnyei és hátrányai​

Ahogy a neve is mondja, a kft. tulajdonosi köre korlátolt felelősséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a cég eredményeitől függetlenül, legyen akár veszteségesen működő is, a tulajdonosok csupán a befektetett törzsbetétjükkel felelnek. Saját személyes vagyonuk biztonságban van, a cég működésétől elhatárolt. Ezáltal a tagok jogai és felelősségei nem egyenlőek a társaság jogaival és felelőségeivel, így ez a gazdasági forma egyfajta védelmet nyújt.
A kft. a tekintetben is előnyös, hogy alapításához kevesebb tőkebevonásra van szükség, mint mondjuk egy zrt. esetében, továbbá kft.-t egyedül is lehet alapítani.
Ezzel szemben egy kft. alapítás hátrányai közé tartozik, hogy viszonylag magas az adminisztrációs költsége. Körülményesebb például egy kft.-t alapítani min egy betéti társaságot.

Milyen feltételekkel alapítható meg egy korlátolt felelősségű társaság?​

A Kft. alapításhoz az alábbi feltételek szükségesek:

• Egy vagy több alapító tag
• Tulajdonos (kiskorú is lehet, vezető tisztségviselőnek viszont csak nagykorú személy választható)
• Tagok (lehetnek jogi személyek vagy gazdasági társaságok is)
• Legalább 3 millió forint értékű törzstőke, forint vagy apport formájában. Alapításkor nem kell a teljes 3 millió forintot betétként elhelyezni, az összeget az első két évben elég teljesíteni.
• Minden tag legalább 100 ezer forint értékű törzsbetét kell elhelyezzen.

A kft. alapításához az alábbi okiratokra van szükség:

• Egy személy esetén alapító okiratra, több személy esetén társasági szerződésre
• Tagjegyzékre, minden tag adataival
• Közjegyző által hitelesített címpéldányra
• Ügyvezető részéről elfogadó nyilatkozatra
• Cégnyomtatványra
• Banki Igazolásra
• Apportlistára

A korlátolt felelősségű társaság szervezeti felépítése​

Egy kft. működésében elengedhetetlen a taggyűlés, melyen a tagok vesznek részt és legalább évente egyszer össze kell hívni.
Hatáskörébe tartozik

• a nyereség szétosztása,
• a jelentősebb szerződések megkötése,
• az ügyvezető és bérezésének kiválasztása,
• cég átalakulásának menedzselése.

A szavazati jogok és arányok nem feltétlenül a törzsbetét arányait követik, a társasági szerződésben más arányokról is meg lehet állapodni.
A taggyűlés mellett kötelező ügyvezetőt is választani, aki a cég képviselője és a társaság gazdasági működéséért felel. Ügyvezető dolgozhat megbízási- vagy munkaviszonyban, lehet a társaság tagja és külső személy is. Ezek mellett bizonyos feltételek fellépése esetén belső könyvvizsgálóra és felügyelőbizottságra is szükség van.

A kft.-k adózása​

A kft.-knek két különböző adózási lehetősége van, függetlenül attól, hogy egy vagy több tagból áll a társaság. A társaság adózhat a KIVA, azaz a kisvállalati adózási forma és a TAO, másnéven a társasági adó szabályai szerint.
KIVA-s adózás esetén egy egyszeri 10 százalékos adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Továbbá, ha a cég nem fizet osztalékot, a vállalaton belül tartott profit is adómentes. A helyi iparűzési adó (HIPA) megfizetésekor is előnyös lehet a kisvállalati adó. KIVA esetén ugyanis az iparűzési adó alapja nem a klasszikus adóalap, hanem a KIVA alap 20 százalékkal növelt összege, amely kedvezményesebb lehet a klasszikus formánál.
Mikor éri meg a kisvállalati adózási formát választani?

• Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy az esetben, ha a személyi kiadások viszonylag jelentős, 20-30 százalékát teszik ki a teljes kiadásoknak, vagy
• a cég a szolgáltató vagy más magas hozzáadott értéket előállító szektorban tevékenykedik, mint például IT, egészségügy, tanácsadás, oktatás, vagy
• a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják vagy a cég növekedni tervez az elkövetkezendő években vagy
• a cég nagy beruházásokkal operál.

Ezzel a kalkulátorral könnyen megállapítható, hogy adott feltételek mellett a vállalkozás jövedelmezőségét melyik adózási forma segíti elő jobban.

---

Alapítvány​

Az alapítvány egy szervezet, amely jövedelmét az alapító okirat által előírt, valamilyen tartós célra köteles fordítani.

Kizárólag vállalkozási-gazdasági célból nem alapítható, illetve az alapítók kötelesek az alakuláskor biztosítani az alapító vagyont. Ennek a vagyonnak a felhasználási célját, módját és mértékét az alapító határozza meg. Létrejötte az alapító okirat megalkotásával válik hivatalossá.

Kialakulásának menete​

Nem csupán közérdekű célra létesíthető alapítvány, feltétel azonban minden esetben, hogy a célnak tartósnak kell lennie. Az alapítványok alakulását jogszabályi keret határozza meg. Az alapítója például egy vagy több cselekvőképességgel rendelkező magyar és külföldi természetes személy, valamint jogi személy kell, hogy legyen. Létrejötte az alapító okirat elfogadásával és a tevékenység megkezdéséhez szükséges összeg (más néven alapítói vagyon) rendelkezésre bocsájtásával történik. Amennyiben alapításának menete megfelel minden feltételnek, bejegyzésre kerül a bíróság által.

Alapítvány vezetése​

Vezetése kettős, hiszen a célját, szervezetét az alapító határozza meg, de az általa kijelölt vezető tisztségviselők végzik a mindennapi vezetést. A vezetőség egy testületből és egy kuratóriumból áll, melyek tagjainak kötelessége a cél megvalósulása érdekében folyó tevékenység megvalósítása, irányítása, valamint a döntéshozatal és a szerződések kötése. Az alapító nagyban meghatározza a kezdeti vagyon felhasználását, hiszen az alapító okirat megváltoztatása kizárólag az együttműködésével lehetséges, a szervezet célját viszont utólag semmilyen körülmények között sem lehetséges módosítani.

---

Nonprofit​

A nonprofit szervezet három alapvető jellemzője, hogy nem oszt profitot, nem kormányzati szervezet és intézményesült, azaz jogi személy. Szervezeti megközelítésben ilyen intézmény az egyesület, az alapítvány, a közhasznú társaság, a köztestület és a közalapítvány. Ide soroljuk a gazdasági társaságok közül a nonprofit gazdasági társaságot is.

A nonprofit jelentése​

Olyan szervezetekre utal a kifejezés, amelyek a tevékenységükből keletkezett többletet nem osztják szét a tulajdonosok között, hanem bizonyos közösségi célok elérésére használják fel.
A kifejezés jelentése „nem profit orientált”. Az ilyen típusú szervezeteknek az elsődleges célja nem a profit termelése, hanem valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése. Bármely társasági formában alapítható és működtethető.

Nonprofit gazdasági társaság​

A nonprofit szervezetek nem keverendők össze a nonprofit gazdasági társaságokkal. Utóbbit 2007.07.01-től lehet Magyarországon alapítani. Ilyen társaságot akkor hoznak létre, ha a társadalmi szükséglet kielégítését nem profitorientált módon szeretnék megvalósítani. Már elnevezésükben hordozzák azt a specifikumot, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységet is végezhetnek, vagy végeznek, de ezt csak kiegészítő jelleggel tehetik. A társaság a tagjainak nem generálhat jövedelmet, a nyereség a tagok között nem osztható fel.
A gazdasági társaság profitorientálttól eltérő jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Egy másik kitétel, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytathatnak, a pártoktól el kell, hogy határolódjanak, azoknak anyagi támogatást nem nyújthatnak.

Közhasznú szervezet​

A nem profitorientált szervezetek a törvényszéken történő nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. Elszámolásaik tekintetében a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Ahhoz, hogy közhasznú szervezetnek is minősüljenek, így kell nyilvántartásba rögzíteni őket.
Közhasznú szervezetnek minősíthető közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely a társadalom vagy az egyén szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. Maga a közhasznú tevékenység az a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetve, vagy közvetlenül kell, hogy szolgálja, mely által hozzájárul a társadalom, vagy az egyén vagy akár mindkettő szükségleteinek kielégítéséhez.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelem a nem profitorientált szervezet részéről bármikor benyújtható, ha megfelel a leírt feltételeknek. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez benyújtott létesítő okiratban fontos, hogy rögzítsék a közhasznú tevékenységet milyenségét, típusát, a közfeladatokat, az alapcélt, mely az effektív tevékenységet hordozza magába.
Nem kell társasági adót fizetni annak a közhasznú nonprofit szervezetnek, aminek az összes bevételének a 15 százalékát nem haladja meg a vállalkozás tevékenységéből származó bevétel. A 15 százalékos arány csak a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezeteknél alkalmazható. Amennyiben közhasznú minősítéssel nem rendelkezik a szervezet, akkor a 10 százalékos mérték, vagy a maximum 10 millió forint értékhatár a meghatározó!

Példa a nonprofit szervezetekre​

További kritériumokat is gyakran meg szoktak fogalmazni, amelyek közelítik, szinte leszűkítik a definíciót a civil szervezetre. A köztestület, közalapítvány és pártalapítvány viszont nem civil szervezet, de nonprofit szervezet, ahogy néhány egyesületi forma is, mint a kölcsönös biztosító egyesület. Nem civil szervezet, de nonprofit szervezet a sportegyesület, sportszövetség, vallási egyesület és polgárőrszövetség. Hasonlóképpen az egyesülés és a polgári jogi társaság is.

 

[Dijego]

Szia, egy ideje nem volt aktivitás.
Várható még valami folytatás?

 

[Virtyo]

Igen lesz folytatva

 

[pumba]

 

[Virtyo]

Új irodát kaptunk a városházán!

Tisztelt lakosság!
Bankunk, azaz a Bank of Los Santos 2023.06.16-tól irodát bérel a városházán ügyeik gyorsabb lebonyolításában.
Ügyfélfogadás központi bankfiókunkban a mai naptól megszűnt, ezúttal kérjük, hogy ügyeik intézésében irodában keressék kollégáinkat.
Gyorsabb ügyintézés érdekében kérem húzzanak sorszámot! Bejelentkezés nem szükséges!

Spoiler

 

[Ard]

Hamarosan új hírekkel érkezünk.