Alonzo Gayoso, 52, 172 cm, 75 kg, mesztic.
Élet Mexikóban
Alonzo életét Copalában, a mexikói Guerrero állambeli kis faluban kezdte, mely életét a földművelés és az állattartás határozta meg, de a természeti katasztrófák és a kábítószerkartellek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a lakosokra. Alonzo apja, egykor büszke földműves, a szárazság és a terméskiesések miatt kénytelen volt eladni a földjét és más munka után néznie. Az utolsó csepp a pohárban a helyi kartell támadása volt a falura, ami után a Gayoso családnak nem maradt más választása, minthogy elhagyja otthonát és észak felé induljon, az Egyesült Államok felé. Az út hosszú és veszélyes volt. Alonzonak és családjának át kellett kelnie a sivatagon, el kellett bújnia a határőrszolgálat elől, és meg kellett küzdenie az embercsempészek kegyetlenségével. Az út során elveszítették minden pénzüket, élelmüket, ráadásul legidősebb gyermeküket, Alonzo bátyját, Huliot. Amikor végül átkeltek a határon, Alonzo egy idegen országban találta magát. A nagyváros zaja és fényei elképesztőek voltak, de a túlélésért folytatott küzdelem még mindig nem ért véget. Alonzonak és családjának kemény munkával kellett megkeresnie a betevő falatot, miközben a nyelvtudás hiánya és a diszkrimináció is akadályozta őket. Az évek során Alonzo megtanult angolul, és egy kis étteremben kapott munkát. Az éjszakákat azonban gyakran a város sötét utcáin töltötte, ahol a bűnözés és a kábítószer-függőség uralkodott. A múltja folyamatosan üldözte, és Copala csodaszép tengerpartja gyakran felbukkant az álmaiban. Bár Alonzonak sikerült új életet kezdenie, a szívén mindig ott viselte a hazáját és családját. Soha nem felejtette el, hogy honnan jött, és milyen árat fizetett azért, hogy eljuthasson ide.
The U.S.A.
Alonzo élete az Egyesült Államokban kezdetben nehéz, de reménnyel teli volt. Kemény munkával, kitartással és egy kis szerencsével sikerült talpra állnia. Egy kis étteremben dolgozott, ahol a főnöke, Antonio, hamarosan szinte saját fiaként kezelte. Az étteremben dolgozó többi bevándorlóval is szoros barátságot kötött. Ám a boldogság nem tartott sokáig. Egy este, amikor zárás után az étteremben takarítottak, egy csapat maszkos férfi tört be. A rablók pénzt és értékeket követeltek, de nem álltak meg itt. Az egyikük, egy fiatal, tetoválásokkal teli férfi felismerte Alonzoban a faluból elszökött fiatalt. Kiderült, hogy a férfi a helyi kábítószer-kartell egyik tagja, így mikor megpillantotta Alonzot, felcsillant a szeme. A rablás után megfenyegették és követelték, hogy csatlakozzon hozzájuk, vagy nézzen szembe a következményekkel. Alonzonak nem volt választása. A családja biztonsága érdekében beleegyezett, hogy dolgozik nekik. Kezdetben csak kisebb feladatokat kapott, például csomagok szállítását vagy információgyűjtést. Ám ahogy egyre mélyebbre merült a bűnözés világába, rájött, hogy nincs visszaút. A kartell vezetői hamarosan felismerték az értékeit, és egyre fontosabb feladatokat bíztak rá. Alonzoból hamarosan az egyik legmegbízhatóbb embere lett a szervezetnek. A kettős élet azonban egyre nehezebbé vált. Nappal egy becsületes emberként dolgozott az étteremben, éjszaka pedig egy kegyetlen bűnözőként. A lelkiismeret-furdalás és a félelem folyamatosan kísértette. A barátaitól és családjától is el kellett távolodnia, hogy megvédje őket. Egyre inkább elhidegült önmagától és mindenkitől, akit szeretett. A bűnözés világában elvesztette minden erkölcsi értékét, és egyre inkább hasonlított azokra, akik miatt elmenekült hazájából.
Ez már nem én vagyok...
Ahogyan Alonzo egyre mélyebbre süllyedt a bűnözés világába, a lelkiismeret-furdalás és a félelem állandó társai lettek. Egy alkalommal egy különösen véres leszámolásban vett részt, ami végleg felrázta. Rájött, hogy túl messzire ment, és hogy vissza kell fordulnia. Egy este, amikor egyedül volt a lakásában, egy régi fénykép került a kezébe. A képen az egész családja szerepelt, boldog mosollyal az arcukon. Emlékezett arra az időre, amikor még ártatlan és gondtalan volt. Döntést kellett hoznia. Vagy folytatja a bűnözői életét, és ezzel elpusztítja mindazt, ami még maradt belőle, vagy megpróbál kiszabadulni. A választás nehéz volt, de végül a családja mellett döntött. Tudta, hogy a kartell nem fogja könnyen elengedni. Szüksége volt egy tervre. Elkezdett információkat gyűjteni a szervezetről, a vezetőiről és a működéséről. Hosszú hónapokig dolgozott azon, hogy bizonyítékot szerezzen a kartell bűncselekményeiről. Végül elhatározta, hogy felkeresi a rendőrséget. Tudta, hogy ezzel életveszélybe sodorja magát és családját, de más választása nem volt. A rendőrök eleinte nem hittek neki, de amikor láttak a bizonyítékokat, elindítottak egy nyomozást. Alonzot és családját elbújtatták egy óvóhelyen, amíg a rendőrség le nem tartóztatta a kartell vezetőit. Alonzo új életet kezdett. Egy új identitást kapott, és egy másik városban telepedett le családjával. Soha nem felejtette el a múltját, de megpróbált megbékélni vele. Tudta, hogy a bűnözés világából való kiszabadulás hosszú és nehéz folyamat lesz, de elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy sikerüljön.
