1. § (1) Az Elnöki Őrség feladata az Elnök, az Alelnök, a Jegybank Elnök személyvédelme. Továbbá a Nemzetgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.
(2) Az Elnöki Őrség
a) ellátja az elnök személyi védelmét,
b) ellátja az alelnök személyi védelmét,
c) ellátja a jegybank elnökének személyi védelmét,
d) az Országház, az Elnöki Hivatal, valamint a Nemzetgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el,
e) biztosítja az Országház, az Elnöki Hivatal, valamint a Nemzetgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,
f) az Országházban, a Elnöki Hivatal, valamint a Nemzetgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,
g) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,
h) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és
i) elvégzi a részére törvényben, valamint a nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Elnöki Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban - együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján - más szerveket is bevonhat.
2. § Az Elnöki Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal.
3. § (1) Az Elnöki Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv, amely a Nemzetgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az Elnöki Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Elnöki Hivatala látja el.
(2) Az Elnöki Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a biztonsági főnök irányítása mellett. Az Elnöki Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a biztonsági főnök a költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
3. § (1) Az Elnöki Őrség személyi állománya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: elnöki őr), köztisztviselőkből, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A kinevezett elnöki őr esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet határozza meg.
(3) Az elnök részére az Elnöki Őrség személyi állományával kapcsolatos, az elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot - a biztonsági főnök terjeszti elő.
4. § (1) Az elnök
a) kinevezi az Elnöki Őrség parancsnokát,
b) ha törvény eltérően nem rendelkezik - gyakorolja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter részére meghatározott feladat- és hatásköröket.
5. § (1) A rendészetért felelős miniszter az elnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza
a) az Elnöki Őrség szolgálati szabályzatát,
b) az elnöki őrök képesítési követelményeit,
c) az Elnöki Őrség egyenruházati szabályzatát, és
d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározottak szerint az Elnöki Őrségre vonatkozó szabályokat,
e) az Elnöki Őrség által használt kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat, valamint a rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját.
(2) Ha a rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményével nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez a vitás kérdésekről.
6. § Az elnök és a rendészetért felelős miniszter megállapodást köt az Elnöki Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról. A megállapodás végrehajtásában a rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe tartozó szervek is részt vehetnek.
7. § (1) Az Elnöki Őrséget a biztonsági főnök vezeti. A biztonsági főnök;
a) az Elnöki Őrség tevékenységének részletes rendjét belső szabályzatban állapítja meg, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat,
b) javaslatot tesz az Elnöki Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,
c) gyakorolja az e törvényben, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat az Elnöki Őrség állományába tartozó személyek felett,
d) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét,
e) évente beszámol az Elnöki Őrség tevékenységéről az Nemzetgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának, valamint
f) képviseli az Elnöki Őrséget.
(2) Az elnöki őr tekintetében az országos parancsnok részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban biztosított munkáltatói jogköröket az Elnöki Őrség parancsnoka gyakorolja.
(3) Az Elnöki Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
8. § (1) Az Elnöki Őrség - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a feladatai ellátására és az utasítás teljesítésének kötelezettségére, az intézkedési kötelezettségre, az arányosság követelményére, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire, az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira, a titoktartási kötelezettségre, a fegyverviselési jogra, a segítségnyújtási kötelezettségre, a közreműködő igénybevételére, a segítség és eszközök igénybevételére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza.
(2) Az elnöki őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.
(2a) Az elnöki őr az Elnöki Őrség 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amelyre a Rendőrségről szóló törvénynek a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggő képfelvétel készítésére vonatkozó szabályai az alkalmazandók.
(2b) Ha az elnöki őr a (2a) bekezdés szerinti felvételt az Országház, az Elnöki Hivatal, valamint az Nemzetgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében megvalósuló létesítménybiztosítási feladatokkal összefüggésben, elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával készíti,
a) a felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, mosdóban, illemhelyen,
b) az Elnöki Őrség köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak, továbbá tájékoztatót elhelyezni a felvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a felvétel készítésére és a felvételek megismerésére jogosult személyek köréről,
c) a b) pont szerinti tájékoztatót az Elnöki Őrség hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(3) Az elnöki őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat.
(4) Az elnöki őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat.
9. § (1) Az Elnöki Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az elnöki őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, - a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg - feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál.
(2) Az elnök az Elnöki Őrség parancsnokán keresztül az Elnöki Őrségnek egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(3) Ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét veszélyezteti, a házelnök vagy az ülés rendjének a fenntartása érdekében az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrség e törvényben meghatározott intézkedéseket végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére egyedi utasítást adhat.
10. § (1) Az elnöki őr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elnök vagy az ülést vezető elnök, valamint az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, e törvényben meghatározott feladatait, ha kell, élete kockáztatásával is ellátni. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az elnöki őr az elnöknek vagy az ülést vezető elnöknek a közvetlen utasítását, a szolgálati út betartásával, az Elnöki Őrség parancsnokának haladéktalanul jelenti. A jelentés az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatállyal.
(3) Az elnöki őr az elnök, az ülést vezető elnök, a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának a teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az utasításadó figyelmét felhívni. Ha az utasításadó az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni.
(4) Az írásba foglalás megtagadását vagy elmaradását az országgyűlési őr a házelnöknek a szolgálati út betartásával jelenti.
(5) Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési Őrség parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről - a bejelentés kézhezvételétől számított - nyolc napon belül tájékoztatni.
(6) A jogszabálysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.
11. § (1) Az Elnöki Őrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás adójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
(2) Az Elnöki Őrség egyenruhája és szolgálati igazolványa formájának, kialakításának el kell térnie más rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a Honvédség egyenruhájától és szolgálati igazolványától.
12. § (1) Az Elnöki Őrség feladatai ellátása során az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben az intézkedéssel, valamint az eljárásával érintett természetes személy személyazonosító adatait kezeli.
(2) A 3. § (1)-(2b) bekezdése tekintetében az Elnöki Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
a) az Országház, az Elnöki Hivatal, valamint a Nemzetgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint az Országházba, az Elnöki Hivatal, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,
b) megállapíthatja annak a személyazonosságát, akinek ez a házelnök személyvédelme érdekében, a belépési jogosultság igazolásához, a közbiztonság, az Országházban, illetve az Elnöki Hivatal és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben tartózkodók védelme céljából szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az elnöki őr minden olyan hatósági igazolványt elfogad, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A személyazonosság megállapításával érintett személy a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányok közül egy bemutatására kötelezhető. Az elnöki őr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3) A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az elnöki őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az elnöki őr a személyazonosság megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja.
(4) Az elnöki őr a (3) bekezdésben meghatározott esetben a személyazonosság megállapításával érintett személy ruházatát, csomagját, járművét átvizsgálhatja.
14. § (1) Az elnöki őr elfogja a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba.
(2) Az elfogásról az országgyűlési őr haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az elfogott személyt az országgyűlési őr a rendőr helyszínre érkezéséig tarthatja vissza. Az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek adja át. Az előállítás tartamát ilyen esetben az Elnöki Őrség intézkedésének a kezdetétől kell számítani.
(3) Az elfogás törvényességéért az Elnöki Őrség, az előállítás törvényességéért a rendőrség felel. Az elfogás okának törvényességét a rendőrség nem vizsgálhatja, ha jogsértést állapít meg, tájékoztatja az Elnöki Őrség parancsnokát, bűncselekmény esetén feljelentést tesz az ügyésznél.
15. § Az elnöki őr személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából
a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, valamint
b) az üzemben tartó, illetve a használó személyazonosító adatainak megállapítása érdekében járművet feltartóztathat, az abban tartózkodók személyazonosságát megállapíthatja.
VII. Intézkedés az Országház és a Nemzetgyűlés Hivatala üléstermében
16. § (1) Az országgyűlési őr
a) az ülést vezető elnök hozzájárulása nélkül az Országházban megtartott
b) a nemzetgyűlési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országházban vagy a Nemzetgyűlés Irodaházában megtartott bizottsági
ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet körülvevő folyosóra nem léphet be és nem intézkedhet.
(2) Ha a késedelem veszéllyel jár és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van, az elnöki őr az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélkül is intézkedhet
a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából,
b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása céljából,
c) közveszély, továbbá az életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében,
d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére,
e) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása céljából,
f) ha az elfogás törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(3) A 11. § (2) és (3) bekezdése szerinti utasítás kiadásával az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
VII/A. Jogellenes információszerzés elleni védelem
17/A. § Az elnöki őr a Nemzetgyűlés működését, illetve a elnök tevékenységét érintő adatok és információ jogellenes megszerzésének megakadályozása érdekében technikai átvizsgálást végezhet.
18. § (1) Akinek az Elnöki Őrség intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (a továbbiakban e § alkalmazásában: intézkedés) alapvető jogát sértette, panasszal fordulhat az Elnöki Őrség parancsnokához.
(2) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó civil szervezet vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(4) Az Elnöki Őrség parancsnoka a panaszban foglaltakat közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
