V. Verseny (2014)

[Mower]

2014: IV. Verseny - Kezdőknek segítség​

Győztes:​

? Cass ?​

​

Amivel nyert:

05:00, Az első nap.​

Hajnali öt óra van kereken, az ébresztőórám kissé rekedtes hangon próbál felébreszteni az álmomból. Sikerül is neki, hiszen tudom hogy a mai nap fontosabb a többinél. Egy mozdulattal leütöm az éjjeliszekrényemen lévő ébresztőórát, majd miután az elhallgat kinyitom a szemeimet és felülök az ágyamban. Tudom hogy ma többet kell nyújtanom mint az eddigi életemben bármikor, tudatában vagyok annak hogy ez a nap más lesz mint a többi. Kikászálódok az ágyamból, majd miután felhúzom magamra az ágymellé dobott trikómat a fürdőszoba felé veszem az irányt. Egy kissé hanyag mozdulattal felkapcsolom az ajtó melletti kapcsolót, és rátámaszkodok a csapra. A lámpafénye kissé késve de felkapcsol és pislákolni kezd. Felnézek a csap feletti tükörbe, majd mélyen belebámulok a saját szemembe a következőket mondom magamnak.. Ezt most ne baszd el Norman ! A mai nap bebizonyíthatod hogy megérdemelted a beléd fektetett bizalmat.Ezek után behunyom a szemeimet és lehúzom magamról a korábban felvett kissé gyűrött trikómat. Percekig állok a tükör előtt behunyt szemekkel, kezemet magam mellé eresztve benne a szürke trikómmal, amikor a tudatom üzenni próbál felém. Egy kép ugrik be a gyermekkoromról a családommal épp egy parkban nevetgélünk amikor apám közelebb hajol hozzám és miközben a szemeimbe pillant a következő sorokat mondja nekem.. Büszke vagyok rád fiam hogy kiálltál magadért tegnap, ne feledd te egyszer még egy hős leszel ! Apám szavai után a kép elkezd elhomályosodni, majd rájövök hogy hol is vagyok valójában. Kinyitom a szemeimet, majd a trikómat a szennyesbe dobom és miután levettem a többi ruhadarabomat is beállok a zuhanyzófülkébe és elkezdem magamra engedni a forró vizet.


A zuhanyzást befejezve felveszem a tegnap éjjel kikészített ruháimat, majd a konyha felé indulok ahol elkezdem elkészíteni a reggelimet. Az órára pillantok, majd kinyitom a fridzsidert és kiveszem belőle a már felbontott bacon szalonnát, és a dobozban tárolt tojásokat. A konyhában jól hallható ahogy a falióra mutatója kattog miközben a pontos időt mutatja. A reggeli lassan elkészül és az asztalhoz ülök vele. Nincs étvágyam, de tudom hogy szükségem lesz az erőmre ma. A kissé megégett hagyma bűze beteríti a konyhát, ezért úgy döntök hogy a mosogatást inkább későbbre halasztom. Eltolom magamtól a tányért, majd a kijárati ajtó felé veszem az irányt, ahol már vár rám a sporttáskám. Az ajtóhoz érve még egy pillanatra megállok és belepillantok a falról logó tükörbe ahol önmagamat látom. Ezúttal nem szólok egy szót sem, csak bámulom magamat elveszve a sötétben.​

05:49, A szekrénybe akasztott egyenruha.​

Beérve az állomásra az öltöző felé veszem az irányt, közben kerülve az emberek tekinteteit amik rám szegülnek. Nem ismernek még, most jöttem az akadémiáról. Azonban ők nem tudják mint azt amit én már tudok, ez egy nagy nap lesz. Elérem a folyosó végén lévő ajtót aminek a túloldalán az öltöző rejlik, megállok előtte, de mielőtt belépnék rajta veszek egy mélylevegőt és lepillantok a kilincsre. Miközben kifújom a levegőt a következő sorokat suttogom magam el.. Gyerünk Norman, apa büszke lenne rád. Lenyomom a kilincset majd belépek az öltözőbe és a szekrények felé veszem az irányt. Közben a szememmel az oldalsó szekrényekre felírt számozásokat figyelem ahogy azok egyre csak nőnek. Elérkezek a négyes sorhoz ahol az Én szekrényem is rejtőzik. A szekrénysoron három férfi öltözik épp, és miközben a tegnap esti meccset beszélik ki nem törődnek a jelenlétemmel. Közelebb lépek a szekrényemhez, majd a többiek felé fordulok és köszönök nekik. Ekkorra már felfigyelnek rám, de a köszönésnél nem hangzik el több párbeszéd köztem, és köztük. A szekrényemben lapul a már annyira várt egyenruhám, amiről tudtam hogy életem végéig elkísér. A sporttáskámat csak ledobva a szekrény elé, majd elkezdem levetni magamról az utcai ruházatomat. Berakom őket a szekrény egyik polcára, majd az egyenruhámra pillantok. Hosszú másodpercek telnek el míg érte nyúlok és leakasztom a helyéről. Magam elé emelem, majd behunyom a szemet és visszagondolok arra amiket édesapám mondott egyszer.. Sose feledd fiam, az egyenruhád határozza meg az életedet. Ne engedd hogy az emberek bemocskolják az egyenruhádat, és a jelvényedet. Magamra öltöm az egyenruhámat, majd amikor bezárom a szekrényem ajtaját Dustin őrnagy lép oda hozzám.. Felkészült újonc ? Kérdi tőlem gúnyos mosollyal az arcán. Félve de felmosolyodtam, és bólintottam felé egyet.. Igen uram, felkészültem. Ekkor Dustin őrnagy arcán látni lehetett már a komolyságot. A vállamra tette a kezét, majd mélyen a szemeimbe nézve ezt mondta nekem.. Remélem is, hiszen már várnak ránk. Ekkor levette a kezét rólam, majd az ajtó felé fordult ami egy lépcső felé vezetett. Elindultam Dustin őrnagy után majd belépve az eligazító terembe megütötte az orromat a cigaretta füstjének illata. Helyet foglaltam az asztalnál amelyhez korábban Dustin őrnagy ült le, majd a kezeimet az asztalra rakva csendben vártam. A teremet ellepte a cigaretta füstje, és a többi rendőr által keletkezett ricsaj. Pár percre rá belépett a terembe egy látszólag az ötvenes éveiben járó fehér férfi. Szemmel láthatólag már csak irodai munkákat végez, hiszen a zsíros ételek, és a cigaretta megtette a hatását. Amikor becsapta maga mögött az ajtót a terem elcsendesedett, és mindenki leült a helyére. A férfi beállt a többi asztallal szemben lévő asztalhoz, majd körbe pillantott az arcokon.. Mint tudhatják még mindig nem került elő az a latin amerikai férfi aki a múlthéten három rendőr meggyilkolásáért is felelős.. Ekkor kissé elhallgatott, majd Dustin őrnagyra tekintett.. Dustin őrnagy, tudja hogy baszogatnak fentről a fejesek.. Ekkor már felemelte a hangját, és dühödten ordítozott Dustin őrnagyhoz.. És tudja maga Dustin őrnagy hogy Én kit fogok baszogatni hogyha nem kerül elő az a szemétláda ?.. Fogja Norman kadétot, és irány az utca. Ma maguké a negyvennégyes körzet. Dustin őrnaggyal felálltunk az asztaltól, majd a kijárat felé vettük az irányt. A teremben lévő összes szempár minket követett. Az asztal mögött álló férfi pedig folytatni kezdte a körzetek kiosztását.. Floyd, Lester maguké a harmincegyes körzet.. Reginal, Chester.. Maguk mennek ma a kilences körzetbe. A hang lassan elhalkult ahogy távolodtunk a teremtől. Dustin őrnagy nem szólt hozzám. Szemmel látható volt a feszültség, és hogy elakarja kapni azt a férfit aki megölte három barátját.​

10:24 A kilenc negyvennégy.​

A szolgálati jármű anyósülésén ülve, az utcákat nézegettem amikor Dustin őrnagy először szólt hozzám mióta eljöttünk az őrsről.. Ne feledd újonc, nem hősködünk és nem baszakszunk. Túlakarjuk élni a napot és nem akarunk meghalni. Ezért hogyha kimegyünk valahova te csendben maradsz és azt csinálod amit Én mondok neked.. Kissé Dustin őrnagy felé pillantva bólintottam felé egyet.. Rendben uram, értettem.. Nem sokkal rá kissé recsegve megszólalt a kocsiban lévő rádió,amiből egy női hang hallatszott ki..Figyelm, kilenc negyvennégy van érvényben a Perkins, és a Charling sarkán.A rádióból elnémul, majd rápillantok a kormánynál ülő Dustin őrnagyra. Az őrnagy a rádióért nyúl, majd a szájához emeli és lenyomja az oldalán lévő gombot.. Itt az Alfatizennégy, már is indulunk.. Ezzel befejezve visszarakta a rádiót a helyére, majd elindult a helyszínre. A helyszínre érkezve láttam hogy egy idősebb afró-amerikai nő zokog a ház előtt, aminek az ablakai, és a falai golyó ütötte nyomokat visel. Dustin őrnagy lepakolta a kocsit a patkára, majd kiszálltunk belőle és a nő felé vettük az irányt. Az utcában messzebbről több afró-amerikai tinédzser is minket bámult. Kezeiken, és a testük többi részén piros színű bandanát viseltek. Szemmel látható volt hogy nem látnak minket itt szívesen. Amikor a zokogó nőhöz értünk Dustin őrnagy intett felém hogy menjek tovább a ház irányába, és nézzek be. Így is tettem, és közben a jobb kezemet végig a szolgálati fegyverem tokján tartottam. A házban egy magnó szólt melyet valószínűleg a már halott fiatal hallgathatott. A ház ajtajához érve beléptem az ajtón, majd körbepillantottam. Egyből jobbra már ott volt a konyha, melynek padlóján ott hevert a már halott Jared Lawrence. A haláláért azok a golyók a felelősek amelyek egy korábban a házzal szemben elhaladó sötét kék régi Chevrollet Impalából adtak le. A később kiérkező nyomozók elmondása alapján valószínűleg a helyi latin banda lehet a felelős Jared haláláért.​

12:47 Ne kérj sokat, úgysem lesz időd megenni.​

A hosszas, és unalmas várakozás után amit a szalagok mellett töltöttünk végre eljöhettünk a helyszínről. Beültünk a kocsiba majd elindultunk az Angels St. irányába.. Még mindig tetszik ez a hivatás újonc ? Egy pillanatra rám pillantott amikor a piroshoz gurultunk.. Nekem több kell ahhoz uram hogy megutáljam a hivatásomat. Dustin őrnagy kissé felmosolyodott, majd megrázta a fejét.. A társadnak olyan embernek kell lennie akiben száz százalékban megtudsz bízni. Hogyha nincs meg ez a kapocs egy párnál akkor nem élik meg a holnapot..Ezt ne feledd újonc. Ez után hosszas csend volt a kocsiban, és csak néha zavarta meg a csendet a rádió zaja. Lassan megérkeztünk az őrstől pár sarokra lévő kis bódéhoz ahol egy öreg mexikói férfi árulta a különféle ételeit. A kocsival beálltunk a parkolóba, majd kiszálltunk és közelebb léptünk hozzá. Más rendőrök is helyet foglaltak a bódéval szemben lévő asztaloknál, többségüket már láttam reggel az eligazító teremben de voltak köztük olyan arcok is akiket nem láttam ott. Beálltunk a bódé ablakához, majd előbb Dustin őrnagy rendelt.. Szevasz Juan, a szokásosat kérném. Juanon látszik hogy próbál becsületesen megélni, és eltartani a családját. Tény hogy nem ez volt a legtisztább hely a városban ahol ehettünk volna, hiszen Juan zsírós trikója és félre álló bajsza nem volt valami vendégcsalogató. Dustin őrnagy közben megkapta a szokásos burritoját a hasábburgonyával, és a szokásos kólájával. Mielőtt ellépett volna az ablaktól rám pillantott és nevetve a következőket mondta nekem.. Ne kérj sokat újonc.. Úgy sem lesz időnk megenni mindet. Kissé furcsán néztem Dustin őrnagyra hiszen nem értettem teljesen a lényegét. Dustin őrnagy leült az egyik asztalhoz ahol már a többiek is ültek, majd Én kerültem sorra az ablaknál. Végignézve választékon a taco-t választottam egy kevés hasábburgonyával és vízzel. Miután kifizettem és elvettem a műanyag tányérom leültem Dustin őrnaggyal szemben az asztalhoz, majd üdvözöltem a többieket.
Lassan már elfogyasztottam az ebédem felét amikor megszólalt a rádiónk.. Húszon kettes kód a Desert és a Hill sarkánál. Egy rendőr megsebesült. Azonnal felpattantunk az asztaltól, majd miközben vissza siettünk a kocsinkhoz Dustin őrnagy beszólt a rádióba hogy már indulunk. Amikor beszálltunk a kocsiba Dustin őrnagy rámpillantott.. Ne feledd mit mondtam újonc.. Fő a bizalom. Bólintottam egyet Dustin őrnagy felé, majd elindultunk a kocsival a helyszínre. A testemet elöntötte kissé a félelem hiszen tudtam hogy ez most nem csak egy szalag melletti munka lesz. Perceken belül megérkeztünk a helyszínre, ahol még mindig ott volt az a két latin amerikai akik rálőttek a társunkra. Az ajtót nyitva hagyva próbáltuk viszonozni a tüzet kisebb sikerrel. Eltaláltam az egyikük jobb karját amelyben a fegyver is volt. A két gyanúsítottnak sikerült beülniük a gépjárművükbe, és sikeresen eltudtak menekülni. Amint elmentek oda szaladtunk a földön fekvő sérült rendőrhöz. Négy golyó érte a testét, kettő az oldalánál és kettő pedig a combjánál A háttérben már hallani lehetett a mentő szirénáját.​

21:17 Halkítsa le a zenét.​

Egy rendőr sose fáradhat, akármennyi óra is van a háta mögött. Mindig ébernek kell lennie. Már úton voltunk a pár kocsival az El Quatro St. irányába ahonnan egy bejelentés szerint túl hangosan szólt a zene, illetve fegyver lövések hangja verte fel a szomszédokat. Épp a mellényemet csatoltam be amikor megérkeztünk a helyszínre. Több látszólag bandatag is ott volt a ház lépcsője előtt. Egyikük egy telefont nyomkodott, nagy valószínűleg üzent a többieknek a megjöttünkről hiszen miután kiszálltunk a kocsikból a fegyvereinkkel még több bandatag jelent meg körülöttünk. Elindultunk a lépcső irányába amin miután felmentünk elindultunk a hátsó udvar irányába. Már hallhatóak voltak a spanyol kiáltások, amelyeknek egy részét felismertem az akadémiáról. Befordultunk a ház sarkánál majd a fegyvereket előre szegezve rárontottunk a bandatagokra. Páran futásnak eredtek de nekem sikerült az egyiket még elkapnom. Letepertem a földre, majd felhelyeztem a kezeire a bilincsemet. Miután gyors mozdulatokkal fegyvereket kutatva kitapogattam a zsebeit felállítottam, és megindítottam a többiek irányába. Miközben előttem sétált a sötét testét megvillantotta egy lámpafénye, megpillantottam a jobb vállánál lévő sebet amit Én okoztam neki még korábban. Az elkapott bandatagokat felsorakoztattuk a kocsiknál, majd elkezdtük őket egyesével a kocsikba rakni. Elkezdtem Én is berakni a kocsi hátsó ülésére az elkapott személyt amikor lövések dördültek el az irányomba. Egy az utcában lévő ház ablakából érkeztek a lövések amelyeknek a nagy része elment mellettem. Azonban az egyik golyó eltalálta a bal vállamat. A világ ekkor elsötétült előttem és már csak arra emlékszek hogy Dustin őrnagy rohan felém.​

11:41 A kitüntetés.​

Miután magamhoz tértem egy kórházban ébredtem ahol édesanyám ült mellettem. Négy napig kellett bent lennem a kórházban míg kiengedtek. Érkezett egy levél miközben a kórházban feküdtem a rendőrségtől miszerint miután kiengednek a kórházból kitüntetésben fogok részesülni mivel akit elkaptam bandatagot kiderült hogy Ő felelős a korábbi rendőrgyilkosságokért, és az elkapás napján történt lövöldözésért. Miután felvettem az otthon kikészített ruhámat elindultam az őrs felé ahol kezdetét vette a kitüntetésem.​

2014.11.12. Cass.​

Gratulálunk!​

​