Dátum: 2021. 04. 19.
Nem titok, hogy április 17-én, este egy utcabálból kisebb zavargás született. A 'Nép Akarata Mozgalom' erről a tegnapi nap folyamán egy cikket közölt, melyben a miniszterelnököt teszik felelőssé a helyzet kialakulása miatt, viszont a cikk elferdíti a valóságot, több esetben teljesen alaptalan dolgokat állít, elhallgatja a fontos részleteket. Ezen cikkben felfedjük a valóságot, hogy mi is történt azon az estén. De még mielőtt rátérnénk az elemi részekre, tisztázzuk az 'illegális' és a 'be nem jelentett' gyülekezés fogalmát, hisz a Nép Akarata cikkében ez elég zavarosan szerepel. A 'be nem jelentett' rendezvénnyel alapvetően csak a bejelentés hiánya a probléma, viszont egy spontán gyülekezés teljesen legális, amíg a helyszínen nem történik jogsértés vagy egyéb jogszabályba ütköző cselekedet. Ezzel szemben egy rendezvény akkor nevezhető 'illegális' rendezvénynek, ha azon jogszabályba ütköző cselekedet történik. Most hogy ezt tisztáztuk, térjünk rá a lényegre;
A cikk alapvetően azt állítja hogy Carl Evans miniszterelnök a Terrorelhárítás embereivel érkezett a helyszínre, csak hogy a miniszterelnök civilben érkezett a helyszínre és a rendezvény kezdetétől tisztes távolságból figyelte az eseményeket. A rendezvény békés utcai bálnak indult, viszont amiről a Nép Akarata Mozgalom cikkében nem olvashatnak, hogy az esemény közben tömegverekedés tört ki. Több ember megsérült, egy ember eszméletlenül feküdt a földön, ekkor értesítette a miniszterelnök a hatóságokat. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen tisztázni, hogy a Terrorelhárítás munkatársai semmilyen parancsot nem kaptak éles lőfegyver használatára, kizárólag a béke fenntartása céljából lettek a helyszínre rendelve. Az, hogy ezt milyen törvényes módszerrel valósítják meg, a Terrorelhárítási Központ döntése volt. A helyszínen lévő munkatársak a tömegoszlatás mellett döntöttek. Ennek jogszerű lezajlásáról idézünk most a 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 39. pont 52. §-ból:
Azon terrorelhárítók ellen, akik éles lőfegyvert használtak az eseményen, vizsgálat indult. Miután a tömegoszlatás megtörtént, a rendezvény folytatódott, újra békés úton. A miniszterelnök ezek után csatlakozott a táncoló tömeghez, ezzel is azt sugallva, hogy nem érezte magát félelemben a népe közelében. A miniszterelnök kijelentette; "Beszélgetek az utca emberével, sőt, együtt is mulatok vele legális kereteken belül." A miniszterelnök továbbá tisztázta, hogy a békés utcabálok ellen semmilyen ellenvetése sincs, ezért is csatlakozott hozzájuk. Viszont a tömegverekedés és az erőszak híve sosem volt. Megkérdeztük a miniszterelnököt, mit tenne még hozzá a Nép Akarata Mozgalom cikkéhez. Zárásképpen idézzük a miniszterelnök válaszát:
"Este 10 óra magasságában legális utcabál lett hirdetve, erről én is hírt kaptam. Civil jármű segítségével a helyszínen megjelentem, tisztes távolságból figyeltem az eseményeket. Körülbelül fél óra elteltével az utcabálból tömegverekedés lett, ennek hatására értesítettük a hatóságokat a béke fenntartása érdekében. A Nép Akarata cikkének leírásával ellentétben nem a Terrorelhárítással érkeztem a helyszínre, végig ott tartózkodtam. Mivel a 30/2011 (IX. 22.) BM rendelet 39. pont 52. paragrafus, (4) illetve (5) bekezdésének a rendvédelem dolgozóinak kötelességük eleget tenni, ezért rábíztam a TEK-re a feladatot. Éles lőfegyver használatára parancsot nem adtam ki, engedélyemet nem adtam hozzá. Az érintett terrorelhárítók ellen vizsgálat indult. Kiemelném, hogy a békés, jogszabályba nem ütköző események ellen semmi ellenvetésem nincs. Ez abból is látszódik, hogy a tömegoszlatás után magam is beálltam a táncoló tömegbe. Jól, és biztonságban érzem magam a népem közt. Nap, mint nap beszélek az utca emberével, közös eseményeken veszek részt velük. Mivel a tömegoszlatás után szabálysértés, jogsértés avagy egyéb, a Büntető Törvénykönyvvel szembemenő cselekmény nem történt, ezért én sem utasítottam a Terrorelhárítási Központ munkatársait további tömegoszlatás megkezdésére."
