Módosítási javaslat a Parkolási Szabályzat 10. §-hoz

Boldi88

Barangoló
2023. 06. 20.
133
735
V4 karakter
Artyom Egorov
MTA1NTkwMA.png





MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

See City Parkolási Szabályzatának 10. §-hoz


Az RSZSZ I/2024. (I.28.) rendeletében kihirdetett See City Parkolási Szabályzatának 10. §-a tételesen felsorolja (a KRESZ 40. és 41. §§ előírásaival szinte teljesen megegyező elemekkel), hogy hol tiltja meg a parkolást (várakozást?). Ezt terjedelmi okokból külön kattintással lenyitható formában emeljük be ide.
10. § See City teljes területén tilos az alábbi helyeken a parkolás:
(1) megállni tilos vagy várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt;
(2) járdán 2-nél több kerékkel;
(3) járdán 2 kerékkel úgy, hogy mindeközben a gyalogosforgalom részére nem marad 1,5 m szabad hely;
(4) lakott területen kívüli főútvonal úttestjén;
(5) lakott területen kívüli főútvonal mentén, kivéve a főútvonal olyan szakaszának mentén, amely horgászhelytől 50 méternél kisebb távolságban helyezkedik el. (7. § (1) pontban részletezett eset);
(6) úttest menetirányával ellentétesen;
(7) sikátorban;
(8) egyirányú út bal szélén ha közúti jelzés más utasítást nem ad;
(9) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más egyéb balesetveszélyes helyen és/vagy ahol más jármű kellő időben történő észlelését akadályozza;
(10) ahol lámpa vagy tábla észlelését akadályozza a jármű;
(11) körforgalmú úton;
(12) útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül;
(13) kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhelyet megelőzően 15 méter távolságon belül;
(14) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
(15) vasúti átjáróban és azt megelőzően 15 méteren belül, valamint vasúti pályán és ehhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű közlekedését akadályozza;
(16) autóbusz megállóhelyen;
(17) taxi droszton engedély nélkül;
(18) kijelölt rakodóhelyen engedély nélkül;
(19) strandon;
(20) autópálya és autóút úttestjén/leállósávján, fel- és lehajtóján (kivéve műszaki hiba esetén az 5. §-ban részletezett módon, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a sofőr is a járműnél tartózkodik);
(21) elektromos meghajtású jármű számára kialakított parkolóhelyen kizárólag belső égésű motorral rendelkező járművel;
(22) mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyen engedély nélkül;
(23) kapubejáróban vagy az ingatlan területén a tulajdonos / birtoklási jogot gyakorló szervezet hozzájárulása nélkül;
(24) a nem magántulajdonban álló ingatlanok területén;
(25) belterületi parkosított vagy füves területeken;
(26) lakott területen kívül természeti területeken őrizetlenül hagyott járművel (bármilyen zöldterületen, erdőben, mezőn, pusztán, köves-sziklás-homokos területen, mezőgazdasági területeken, elhagyatott területen, szilkaszirteken, hegyen, sivatagban, egyéb jármű tárolására alkalmatlan helyen);
(27) lakott területen kívül gépjárműforgalom számára alkalmas úttól (autópálya és autóút kivételével) 50 méternél kisebb távolságban lévő tó-, folyó- és tengerpartokon.
(28) Felügyelet nélkül hagyott lerobbant jármű tárolása közterületen tilos.
(29) Érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkező gépjármű tárolása közterületen tilos.
(30) Légi jármű felügyelet nélküli tárolása közterületen 5 percnél hosszabb ideig tilos.

Javaslatunk szerint a fenti előírást az alábbi pontokban kellene módosítani:
10. § See City teljes területén tilos az alábbi helyeken a várakozás:
(1) várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt;
(4) lakott területen kívüli főútvonalon, kivéve annak olyan szakaszát, amely horgászhelytől 50 méternél kisebb távolságra helyezkedik el (7. § (1) részletezi)
(5) - törlésre szorul -
(9) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban, egyéb balesetveszélyes helyen vagy ahol a járművet más jármű vezetője kellő időben nem tudja észlelni;
(21) - törlésre szorul -
(22) - törlésre szorul -
(28) - törlésre szorul -
(29) - törlésre szorul -
(30) - törlésre szorul -

INDOKLÁS
Az egyes pontok részletes indoklása előtt általánossgában kívánunk néhány gondolatot fűzni ehhez a rendelkezéshez.
Ugyanis hatalmas kérdésként merült fel bennünk az, hogy igazából mi szükség van erre a felsorolásra? Hiszen See City Parkolási Szabályzata részletesen rendelkezik arról hogy ki, mikor, hol és hogyan parkolhat. Sőt, még azt is iránymutatásul nyújtja (19. §) hogy az általa nem szabályozott esetekben a KRESZ 40. és 41. §§ az irányadók. Ez a két szakasz a KRESZ-ben pedig igencsak részletesen rendelkezik arról hogy hol állunk meg kicsit, meg hol állunk meg semennyire. Ezek kiegészülnek a BTK 21. §-ával, amely meg leírja hogy aki megsérti a Parkolási Szabályzatban foglaltakat, az bizony közlekedési szbálysértést követ el. Na már most, ezt a logikai láncolatot végigkövetve eljuthatunk arra az álláspontra hogy teljesen felesleges egy külön negatív felsorolást létrehozni arra vonatkozóan, amit egyszer már leírt ugyanaz a rendelet kötelezően követendő emberi magatartásként. Magyarul: ha valamit kötelezővé tesz a rendelet eleje, akkor annak ellenkezőjét ne tiltsa már meg a rendelet vége, mert teljesen felesleges értelmezni a jogot ahelyett akinek azt valóban meg kéne tennie. Ez persze nem tilos, csak feleslegesen hosszú lesz tőle egy jogszabály és számos esetben ellentmondásokat fog szülni.
Viszont! Fontos, hogy a fenti egy jól műküdő jogállamban kellene így működjön. Ismervén See City lakosságának általános intellektuális és értelmi képességeit, igenis van helye annak hogy egy jogszabály szájbarágósan, többször, akár feleslegen sokszor is leírja egyszerűen, érthetően, tisztán hogy mit is akar. Ezzel nem degradálni akarom a lakosságot, csak szimplán tudomásul kell venni hogy az egyes Tudományos Akadémiák nem innen válogatják össze tagjaikat.

Most pedig az egyes pontok részletes indoklását kívánjuk ismertetni.

A 10. § vonatkozásában:
- a jogalkotó továbbra is adós azzal, hogy tisztázza mit is ért parkolás alatt. Köznapi nyelvhasználat körében érthető, de ezt egy jogszabályban alkalmazta, ahol nem lehet úgy használni valamit hogy nem tiszta mit is jelent az a fogalom. A megállás parkolás? Vagy csak a várakozás parkolás? Tippünk szerint az eredeti jogalkotói akarat csak a várakozásra terjedt ki, így eszerint írtuk meg a javaslatot. Ha nem így volt, akkor legyen kedves tisztázza már a jogalkotó hogy mit akart.

Az (1) vonatkozásában:
- fentebbi pont ehhez kapcsolódik. Nem ismert hogy mit akart a jogalkotó, de ha a parkolást megtiltja a megállni tilos tábla hatálya alatt is akkor feltételezhető hogy a parkolás mégiscsak magába foglalja a megállást is, nem csak a várakozást. Ismét: nem tudható mit jelent a parkolás, mert eszerint a megállást is. Köznapi nyelvhasználatban viszont még mindig csak a várakozást jelenti.

A (4) vonatkozásában:
- az (5)-ből átveszi a horgászhelyes kikötést, azonban a főútvonalra vonatkozó rendelkezését kiterjeszti annak teljes szélességére, nem csak az úttestre.

Az (5) vonatkozásában:
- a (4) és (27) megfelelően szabályozza ezt a kérdéskört. Felesleges egyszer a főútvonal úttestjén történő 'parkolást' (4), egyszer a főútvonal mentén történő 'parkolást' (5), meg egyszer az ezekhez közeli vízparton történő parkolást (27) is tiltani. A (4) és a (27) megtartása így is egyel több mint amennyi kéne, vagy az egyik vagy a másik elégséges szabályozást adna, de lásd ehhez az indoklás rész első bekezdését. (Egyébként a (4) jobb lenne, mert az nem csak a pecások parkolását szabályozza, hanem minden főútvonalasat is, ami sokkal közelebb állhat a jogalkotó akaráthoz mint a (27).)

A (9) vonatkozásában:
- az "és/vagy" megjelenése jogszabályban rettentően szánalmas. Erre nem kívánunk egyebet javasolni mint hogy a jogalkotó a mindennapi szókincséből is törölje ezt.
- az előírás második fordulatára reflektálnánk, mert az első egyértelmű. Az eredeti megfogalmazás ("ahol más jármű kellő időben történő észlelését akadályozza") szerint csak ott nem lehet megállni, ahol kitakarok egy másik járművet. Ez azért helytelen megfogalmazás, mert a jogalkotó eredeti akarata szerint ez akkor alkalmazandó amikor valamilyen oknál fogva nem fogja látni valaki a járművet - ennek ellenére sikerült azt a helyzetet is szabályoznia amikor egy Mercedes Sprinter kitakar egy nála kisebb autót. Viszont a jogi logika alapján könnyebb azt megtiltani hogy senki ne állhasson meg olyan helyen ahol nem fogják észrevenni, mintsem azt megtiltani hogy kitakarjunk valakit akit nem fognak észrevenni. Proaktív szabályalkotás.

A (21) vonatkozásában:
- felesleges olyan élethelyezetet szabályozni, ami fizikailag képtelenség hogy bekövetkezzen. See City-ben nincs elektromos meghajtású jármű, ebből kifolyólag nincs is szükség csak és kizárólag elektromos meghajtású járművek várakozására kialakított várakozóhelyek létesítésére, vagy ezek védelmére a nem csak elektromos meghajtású járművekkel szemben. Indokolatlanul hosszú és átláthatatlan lesz ettől a jogszabály, nem szükséges felesleges dolgokkal terhelni az egyébként is destabilizált jogrendszerünket.

A (22) vonatkozásába:
- indoklása egyel feljebb megtalálható. Ha a jogalkotásra felhatalmazott kupleráj úgy látja hogy mégiscsak szükség van a mozgásában korlátozott személyek várakozására vonatkozó szabályokra, akkor alkossa meg ehhez a jogszabályi keretet. Ki kaphat ilyet, hogyan, mennyi időre, mire jogosítja ez, mikor veszik el, ilyenek. Felesleges ilyen szabályokkal terhelni a roskadozó jogrendszert.

A (28) vonatkozásában:
- a 10. § így kezdődik: "az alábbi helyeken tilos a parkolás". Akkor miért állapothoz kötött tiltást tartalmaz a felsorolás ezen eleme? Ezt egy külön szakaszban kellene szabályozni, mert itt csak értelmetlenné és értelmezhetetlenné teszi az előírásokat.

A (29) vonatkozásában:
- szintén egy állapothoz kötött tiltást fogalmaz meg, ott, ahol területhez kötödő tiltásokat sorol fel a jogszabály. Értelmezhetetlenné és követhetetlenné teszi a rendelet logikáját. Külön szakaszban szükséges ennek szabályozása. (Bár ennek szabályoza elhanyagolható, hiszen a BTK 23. § és 24. § ezt már megtette.)

A (30) vonatkozásában:
- szintén egy nem területhet kötődő tiltás, annyi különbséggel hogy itt időhöz és nem állapothoz kötődik a tilalom. Ebben a felsorolásban teljesen felesleges megjeleníteni, mert nincs köze a felsorolás többi eleméhez, így csak átláthatatlanná és értelmezhetetlenné teszi a rendeletet. Továbbá pontosan ugyanezt leírja a Parkolási Szabályzat kettő darab szakasszal később is, tehát ugyanazt kétszer tartalmazza - ami ismét, a jogrendszer felesleges terhelését eredményezi azáltal, hogy ugyanazok le vannak írva többször is.






Ha a fentiekhez kérdése vagy észrevétele van, támogatna minket, esetleg meghatalmazott ügyvédet fogadna, akkor keressen minket bizalommal a +38-76-213-5447 telefonszámon, vagy online üzenet formájában az alábbira kattintva: Elérhetőség.

A Jog Ligája csapata

A Jog Ligája Nonprofit Kft.Adószám: 58280495-1-81Nyt. szám: 744+38-76-213-5447