- 2023. 06. 20.
- 177
- 968
- V4 karakter
- Artyom Egorov
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
A BTK 20. § 'Tilosban parkolás' közlekedési szabálysértéshez
A 2016. évi I. törvény - a Büntető Törvénykönyvről 20. § tényállása jelenleg az 1/2024 (I.28.) RSZSZ rendelet a See City Parkolási Szabályzatról 10. § majdnem minden elemét tartalmazó felsorolás. Ezt terjedelmi okokból nem folymatosan látható, hanem külön lenyitást igénylő módon szúrjuk ide most.
megállni tilos vagy várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt;
járdán 2-nél több kerékkel;
járdán 2 kerékkel úgy, hogy mindeközben a gyalogosforgalom részére nem marad 1,5 m szabad hely;
lakott területen kívüli főútvonal úttestjén; lakott területen kívüli főútvonal mentén, kivéve a főútvonal olyan szakaszának mentén, amely horgászhelytől 50 méternél kisebb távolságban helyezkedik el.;
úttest menetirányával ellentétesen;
sikátorban;
egyirányú út bal szélén ha közúti jelzés más utasítást nem ad;
be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más egyéb balesetveszélyes helyen és/vagy ahol más jármű kellő időben történő észlelését akadályozza;
ahol lámpa vagy tábla észlelését akadályozza a jármű;
körforgalmú úton;
útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül;
kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhelyet megelőzően 15 méter távolságon belül;
hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
vasúti átjáróban és azt megelőzően 15 méteren belül, valamint vasúti pályán és annak űrszelvényében;
autóbusz megállóhelyen és taxi droszton / kijelölt rakodóhelyen / mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyen engedély nélkül;
strandon;
autópálya és autóút úttestjén/leállósávján, fel- és lehajtóján (kivéve műszaki hiba esetén);
elektromos meghajtású jármű számára kialakított parkolóhelyen kizárólag belső égésű motorral rendelkező járművel;
kapubejáróban vagy az ingatlan területén a tulajdonos / birtoklási jogot gyakorló szervezet hozzájárulása nélkül;
a nem magántulajdonban álló ingatlanok területén;
belterületi parkosított vagy füves területeken;
lakott területen kívül természeti területeken őrizetlenül hagyott járművel;
lakott területen kívül gépjárműforgalom számára alkalmas úttól (autópálya és autóút kivételével) 50 méternél kisebb távolságban lévő tó-, folyó- és tengerpartokon;
felügyelet nélkül hagyott lerobbant jármű tárolása közterületen tilos;
légi jármű felügyelet nélküli tárolása közterületen 5 percnél hosszabb ideig tilos.
járdán 2-nél több kerékkel;
járdán 2 kerékkel úgy, hogy mindeközben a gyalogosforgalom részére nem marad 1,5 m szabad hely;
lakott területen kívüli főútvonal úttestjén; lakott területen kívüli főútvonal mentén, kivéve a főútvonal olyan szakaszának mentén, amely horgászhelytől 50 méternél kisebb távolságban helyezkedik el.;
úttest menetirányával ellentétesen;
sikátorban;
egyirányú út bal szélén ha közúti jelzés más utasítást nem ad;
be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más egyéb balesetveszélyes helyen és/vagy ahol más jármű kellő időben történő észlelését akadályozza;
ahol lámpa vagy tábla észlelését akadályozza a jármű;
körforgalmú úton;
útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül;
kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhelyet megelőzően 15 méter távolságon belül;
hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
vasúti átjáróban és azt megelőzően 15 méteren belül, valamint vasúti pályán és annak űrszelvényében;
autóbusz megállóhelyen és taxi droszton / kijelölt rakodóhelyen / mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyen engedély nélkül;
strandon;
autópálya és autóút úttestjén/leállósávján, fel- és lehajtóján (kivéve műszaki hiba esetén);
elektromos meghajtású jármű számára kialakított parkolóhelyen kizárólag belső égésű motorral rendelkező járművel;
kapubejáróban vagy az ingatlan területén a tulajdonos / birtoklási jogot gyakorló szervezet hozzájárulása nélkül;
a nem magántulajdonban álló ingatlanok területén;
belterületi parkosított vagy füves területeken;
lakott területen kívül természeti területeken őrizetlenül hagyott járművel;
lakott területen kívül gépjárműforgalom számára alkalmas úttól (autópálya és autóút kivételével) 50 méternél kisebb távolságban lévő tó-, folyó- és tengerpartokon;
felügyelet nélkül hagyott lerobbant jármű tárolása közterületen tilos;
légi jármű felügyelet nélküli tárolása közterületen 5 percnél hosszabb ideig tilos.
Javaslatunk szerint ezt a tételt a BTK-ból el kell távolítani.
INDOKLÁS
Engedjék meg hogy még az indoklás előtt rámutassak arra hogy a hozzá nem értés és a kóklerkedés milyen szép eredményeket tud szülni a jogalkotás terén. Ehhez egy kis jogtörténetet is bele kell vinni, hogy megérthessük hogyan is alakult ki a mai szabályozás.
Először a BTK csak saját hatáskörben büntette a megállás és várakozás nem szabályos végrehajtását, ugyanitt, a 20. §-ban. Ehhez szintén egy hasonló felsorolást alkalmazott, ámbár kevesebb elemmel és még egy ennél is hanyagabb megfogalmazásban. Ezt követően jó sok idő elteltével és számos vitát követően nagy nehezen megszületett egy Parkolási Szabályzat, mely átfogóan és részletesen szabályozni (kívánta és kívánja) See City teljes területén a közterületi várakozás és megállás kérdéskörét. Amikor ez elkészült, valamelyest igazítottak a BTK-n is, beemelték a 21. §-t, az ún. 'Parkolási rendelet megsértése' deliktumot. Na most ennek tényállása úgy kezdődik, hogy "Aki a Parkolási Szabályzatban foglaltakat megsérti...", így tehát minden Parkolási Szabályzatban foglalt szabály megsértése e tényállás alá esik. Vagyis elméletben esik ez alá, mert a jogalkotó a szabályzatban már a 20. §-t jelölte meg mint ütköztetés, amivel egy logikai bukfencet vetett papírra és tett kötelezővé.
Az egyszerűbb megértés érdekében:
- van egy parkolási szabályzat, ami tételesen (10. §) felsorolja, hogy mikor és hol tilos a megállás (vagyis parkolás, csak megint, a helytelenül használt fogalmak nem sokat segítenek a jogértelmezésben). Ugyanez a szabályzat leírja, hogy aki nem tartja be a benne foglaltakat, azt a BTK 20. § szerint kell megbüntetni.
- ezzel szemben a BTK a 21. §-ban azt írja le, hogy aki nem tartja be a parkolási szabályzatban foglaltakat, azt e szerint kell megbüntetni.
Tehát akkor most melyiknek higgyünk? Ha a 20. § alapján büntetünk akkor a BTK-nak nem teszünk eleget, ha a 21. § alapján akkor meg a parkolási szabályzatnak. Jogdogmatikailag egy törvény a jogforrási hierarchia piramisán magasabban helyezkedik el mint egy rendelet, így a BTK előírásai primátust élveznek a szabályzattal szemben, ugyanakkor nem túl célszerű ilyen ellentmondásokkal megszórni az amúgysem betonstabil lábakon álló jogrendszerünket.
Fentiek alapján és jogi alapismereteink birtokában bár eljuthatunk arra a következtetésre hogy egyébként a BTK 21. § a tilosban parkolásos ügyek megoldója, ez nem tud minden esetben maradéktalanul teljesülni - már csak azért sem, mert a Parkolási Szabályzat betartatására rendelt szervezet vezetői sem tudják hogy mi van leírva, vagy ha tudják is, akkor a jogértelmezés körében jutottak igencsak egyedi megoldásokra, mely megoldásokat a szervezet tagjai - munkájuk féltése okán - kötelesek végrehajtani.
Bár az eddigiekből is kivehető hogy mi a változtatásra irányuló kérésünk indoklása, a tisztán látás érdekében mégis nekirugaszkodunk rendszerezni.
Ellentmondásos jogszabályi helyzetet hozott létre az RSZSZ azzal, hogy a Parkolási Szabályzatban rosszul határozta meg a szabálytalan parkolások büntetésére rendelt BTK-beli tényállást.
Kicsit érthetőbben: azzal hogy a parkolási szabályzat leírja hogy a BTK 20. §-a az irányadó egy szabálytalan parkolás esetén, ellent mond a BTK 21. §-nak. Ugyanis ezutóbbi tisztán leírja hogy mi tartozik a hatálya alá: azok a magatartások, amelyek megsértik a Parkolási Szabályzatban foglaltakat. Vagyis mutogat egymásra a BTK és a Parkolási Szabályzat, de valódi megoldást egyik sem nyújt, mert egyiknek jogdogmatikailag és hosszú-hosszú jogi gondolkodások végén lesz igaza, a másiknak meg a leírtak alapján lesz igaza - így hát valójában egyiknek sem lesz sosem teljesen igaza.
Ennek az ellentmondásnak a feloldása meg igencsak könnyű: törölni kell a BTK 20. §-t és át kell szerkeszteni a rendelet 16. § (3)-t ennek megfelelően.
Ha már van egy olyan BTK-beli tényállásunk ami a Parkolási Szabályzat előírásait védi, igencsak nagy szerencse lenne ha használnánk is.
Továbbá érdekes kérdést vethet fel az is, hogy ha a BTK 20. § tulajdonképpen a Parkolási Szabályzat 10. § átemelve, akkor miért maradt ki például a (28)? Nem akarta a jogalkotó büntetőjogi hatály alá helyezni, vagy csak valami oknál fogva ez elkerülte figyelmét? Illetve ha emiatt szeretne kiszabni büntetést a PF munkatársa, akkor mibe ütköztet? A BTK-beli tényállás leirata alapján nincs erre lehetősége, de a szabályzat alapján mégiscsak van. De megint, a törvény felülírja a rendeletet.
Reméljük e kérdés hamarosan értelmét veszti, mert a jogalkotó kijavítja az e témában boncolgatott ellentmondást.
Ha a fentiekhez kérdése vagy észrevétele van, támogatna minket, esetleg meghatalmazott ügyvédet fogadna, akkor keressen minket bizalommal a +38-76-213-5447 telefonszámon, vagy online üzenet formájában az alábbira kattintva: Elérhetőség.
A Jog Ligája csapata
| A Jog Ligája Nonprofit Kft. | Adószám: 58280495-1-81 | Nyt. szám: 744 | +38-76-213-5447 |
Módosítás 2024.06.20. 18:32
- az indoklás rész utolsó mondatának első szava módosítva "Eeméljük"-ről "Reméljük"-re. Nem volt sikeres a keresett gomb megnyomása eredetileg.
2024.06.24. 00:09
- Utolsó bekezdés harmadik mondatában a "kiszabin" szó módosítva "kiszabni" szóra. Szintén nem volt telitalálat a leütött billentyűk sorrendje a helyesírás-lottón.
- Ugyanezen mondatban az utolsó három szó elé vessző került kihelyezésre.
Utoljára szerkesztve:
