- 2023. 06. 20.
- 177
- 968
- V4 karakter
- Artyom Egorov
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
A BTK 2. § 'Gondatlan vezetés' közlekedési szabálysértéshez
A 2016. évi I. törvény - a Büntető Törvénykönyvről 2. §-ának jelenlegi leírása az alábbiakat tartalmazza:
Javaslatunk szerint ezt a tételt a BTK-ból el kell távolítani.
INDOKLÁS
Jelenleg a jogalkotó által az ezen szabálysértés nevesítéséhez fűzött elvárása nem teljesül, mert a gyakorlati jogalkalmazás során a rendvédelmi szervek rossz esetekben és rossz körülmények között alkalmazzák.
Példa a helytelen kiszabására: Fe Rencz állampolgár személygépjárművével egyébként szabályosan közlekedve, haladása során egy 'Állj! Elsőbbségadás kötelező' jelzőtáblán úgy hajt át, hogy járművével nem áll meg, vagy csak sebességén csökkent. Ezzel alapvetően a BTK 18. §-ában foglaltakat követi el, azonban ehelyett halmazatban kerül megállapításra a BTK 18. § 'STFK' és BTK 2. § 'GV'.
Az ilyesféle halmazatban történő megállapítására a gondatlan vezetésnek egy bármely más, BTK-ban nevesített közlekedési szabálysértéssel együtt azért nincs jogszabályi lehetőség, mert már a szabálysértés - és a bűncselekmény - fogalmilag tartalmazza a társadalomra veszélyességet. Így azzal, hogy a jogalkotó egy bizonyos közlekedési szabály be nem tartását nevesíti a BTK-ban mint büntetendő emberi magatartás, az csak és kizárólag akkor lehetséges ha megállapítható ezen szabálysértéseknek a társadalomra veszélyessége. Viszont egy sepciálisan büntetett és egy általánosan büntetett magatartás szankciója nem lehet egyszerre kiszabva ugyanazon személlyel szemben.
Ehhez röviden ismerni kell hogy a fenti példa esetén mik ezek a társadalomra veszélyességek.
- STOP tábla figyelmen kívül hagyása: a továbbhaladáshoz (elsőbbséghez) való jog sérülése már önmagában veszélyes a társadalomra, mert a közlekedési szakjog alapján 4 csoportra osztott veszély (elsőbbség sértés, zavarás, akadályozás, veszélyeztetés) már annyira közvetlenek, hogy indokolt ennek a kiemelt védelme.
- Gondatlan vezetés esetén a társadalomra veszélyesség abban rejlik, hogy a szabály be nem tartásával egy veszély absztrakt (távoli) lehetősége áll fenn. Vagyis a közlekedési szabály megsértése megtörténik, viszont ennek a káros következménye azért nem következik be, mert az érintett területen ezt egy olyan ok befolyásolta amely teljesen független a szabály megsértésének körülményeitől. (Értsd: nem azért nem sérült senki mert nem volt erre lehetőség, hanem azért mert éppen akkor senki nem volt ott).
Fentiek alapján látszik, hogy a példában említett STOP tábla be nem tartása már önmagában veszélyes és nem pedig azért veszélyes mert arra éppen jöhetett volna valaki. (Abban az esetben ha jött is valaki, akkor a veszély közvetlen volta miatt a 'Közúti veszélyeztetés' vagy az 'elsőbbségadás elmulasztása' tételek vizsgálata szükséges, semmiképp a GV, mert ismét, GV-nél a veszély távoli.)
Tehát mint fentebb is említésre került, az STFK egy speciális szabálysértés, melynek büntetése egy kiemelt szabály megsértése, specifikusan azt a magatartást bünteti a BTK. A GV ezzel szemben egy generális (általános) magatartást büntet, konkrét elkövetési magatartásának egyetlen feltétele hogy a közlekedési szabályok megsértése létrejöjjön, azonban a veszély csak távoli.
Azzal viszont hogy például az STFK-t és a GV-t együtt megállapítja a hatóság, egyszerre büntet egy közlekedési szabálysértést - mely fogalmilag azért szabálysértés mert tartalmazza a társadalomra veszélyességet, így általános veszélyt -, meg egy általános olyan magatartást, ami távoli veszéllyel jár.
A jogszabályok alkalmazása során szükséges ismerni a specialitás szabályát. Ez azt jelenti, hogy az egyes büntetendő emberi magatartásokra a jogalkotó által előírt szabályok (BTK tételek) közül több is megállja a helyét. Például az internetes csalást érdemes megfigyelni. Ott hiába kerül elkövetésre egy csalás, mivel azt interneten követik el, így már egy másik, speciálisan az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás lesz a megállapított bűncselekmény. Nem lehet egyszerre csalást és információs rendsze felhasználásával elkövetett csalást elkövetni, mert az utóbbi a specialitás elvén előnyt élvez és így kizárja a csalást. Ugyanezen analógia érvényesül az összes nevesített közlekedési szabálysértés és a GV között.
Felmerülhet, hogy a GV leírása kiegészülhetne az alábbival: "Akkor állapítható meg, ha egyéb közlekedési szabálysértés elkövetésre nem került.", de ez a BTK 28. § 'KRESZ Szabálypont megsértése' miatt nem lehetséges. Ennek oka az, hogy mivel a jogalkotó ezzel a 28. §-al minden egyes KRESZ-ben nevesített szabály be nem tartását külön-külön is szabálysértésként rendeli büntetni, így a fent kifejtett társadalomra veszélyességet minden szabályszegés mellé megállapítja. Így azzal hogy külön a BTK-ban nem említett minden szabályszegés saját társadalomra veszélyességet kap, így a specialitás elve alapján megint nem alkalmazható a GV.
Fenti tényekkel együtt megállapítható, hogy a gondatlan vezetés kiszabása körében a gyakorlati jogalkalmazó szervezetek jogellenesen arra használják ezt a szabálypontot, hogy sokkal magasabb büntetési tételt alkalmazhassanak mint amekkorát a jogalkotó az ő eredeti célkitűzése szerint elvárna és lehetővé tenne.
Fontos azt is figyelembe venni hogy a fent említett példák csak példák, a GV mellett bármely közlekedési szabálysértés tetszés szerint kiválasztható és összehasonlítható.
Ha a fentiekhez kérdése vagy észrevétele van, támogatna minket, esetleg meghatalmazott ügyvédet fogadna, akkor keressen minket bizalommal a +38-76-213-5447 telefonszámon, vagy online üzenet formájában az alábbira kattintva: Elérhetőség.
A Jog Ligája csapata
| A Jog Ligája Nonprofit Kft. | Adószám: 58280495-1-81 | Nyt. szám: 744 | +38-76-213-5447 |
