Conor Daniels Története
Conor Daniels egy átlagos férfi volt, legalábbis kívülről úgy tűnt. A harmincas éveinek közepén járt, és a napi rutinja szinte semmiben sem különbözött a többi városlakóétól. Minden reggel ugyanabban az időben kelt fel, mint a legtöbben, és munkába indult, ahogy mindenki más. Egy, unalmas irodai dolgozó, aki papírmunkát végez egyszerűen egy kis, eldugott vállalatnál. De volt valami, amit a legtöbben nem tudtak – Conor élete nem csupán róla hétköznapok
A valódi története sötét titkokat rejtett, egy életet, csak kevesen ismertek. Conor a nappali fényben egy átlagos ember volt, de éjszaka az alvilág sötét bugyraiban mozgott. A pénz gyors keresete mindig is vonzotta, és egy idő után már nem volt visszaút. Kisebb, illegális üzletekbe keveredett, amiért könnyű pénzt ígértek. Eleinte csak apró dolgok, apró trükkök: hamis dokumentumok, szállítmányok eltűnése, de az igazi változást egy találkozó hozta meg.
Egy esős pénteki este, amikor már mindenki a házában pihent, Conor egy elhagyatott raktárépület állt előtte. Az eső esett, a szél süvített, és minden olyan, mint egy filmben. Egy fekete autó hajtott oda, és az ajtó kinyílt. Egy férfi lépett ki, akit Conor jól ismert: Jhon Melton. Jhon nem volt ismeretlen a környéken, és a neve sokaknak elég volt ahhoz, hogy bizalmatlanul tekintsenek rá. Az alvilág egyik legkeményebb szereplője volt, aki olyan üzletekben mozgott, amiről a legtöbben csak hallomás
Conor és Jhon találkozása nem volt véletlen. Melton épp egy nagyobb üzletet tervezett, és Conorra volt szüksége, hogy elintézzen egy érzékeny ügyet. A feladatnak tűntek: szállítmány kell elrejteni és egyszerűen, hogy senki nem találja meg őket. De Conor hamarosan rájött, hogy Jhon sokkal többet akar, mint amit ő elvárt. A férfi egy olyan hálózat közepén mozgott, amely szinte mindent elér – drogok, fegyverek, pénzmosás.
"Ha jól csinálod, gyorsan megoldhatjuk, és rengeteg pénzt kereshetsz," mondta Jhon, az egyik esőben cigarettát pörgetett az ujjai között. "De ha nem, akkor nem neked kell megoldani a problémát, hanem nekem. Érted, ugye?"
Conor bólint
A következő hetekben Conor teljesen belemerült a világba, amelybe belekeveredett. Minden másodpercben figyelt, minden lépést mérlegelte, mert tudta, hogy ha hibázik, vége. Jhon Melton és az emberei szorosan figyelték őt, és ha valami nem úgy alakult, ahogy elvárták, nem tétováztak volna a következményekkel.
Azonban Conor nem feledkezett meg a hétköznapjairól sem. Még ugyanabban a kis irodában dolgozott mindig, tette a dolgát, mint máskor. Csak most már minden egyes kávé, minden egyes munkahelyi beszélgetés más értelmet nyert. Mindig ott volt az érzés, hogy valami nagyobb dolog vár rá, valami, ami bármikor felboríthatja az életét. A hétköznapok unalmassága csak fokozta az éjszakai kalandok izgalmát.
A legnagyobb kérdés, amit most már Conornak minden nap meg kellett válaszolnia, hogy meddig tudja elkerülni a csapdákat, amiket maga köré épített. Érezte, hogy egyre nehezebb lesz visszavonulni, és hogy a bűnözői világ egyre inkább kezd mindent uralni körülötte.
Conor Daniels egy átlagos férfi volt, legalábbis kívülről úgy tűnt. A harmincas éveinek közepén járt, és a napi rutinja szinte semmiben sem különbözött a többi városlakóétól. Minden reggel ugyanabban az időben kelt fel, mint a legtöbben, és munkába indult, ahogy mindenki más. Egy, unalmas irodai dolgozó, aki papírmunkát végez egyszerűen egy kis, eldugott vállalatnál. De volt valami, amit a legtöbben nem tudtak – Conor élete nem csupán róla hétköznapok
A valódi története sötét titkokat rejtett, egy életet, csak kevesen ismertek. Conor a nappali fényben egy átlagos ember volt, de éjszaka az alvilág sötét bugyraiban mozgott. A pénz gyors keresete mindig is vonzotta, és egy idő után már nem volt visszaút. Kisebb, illegális üzletekbe keveredett, amiért könnyű pénzt ígértek. Eleinte csak apró dolgok, apró trükkök: hamis dokumentumok, szállítmányok eltűnése, de az igazi változást egy találkozó hozta meg.
Egy esős pénteki este, amikor már mindenki a házában pihent, Conor egy elhagyatott raktárépület állt előtte. Az eső esett, a szél süvített, és minden olyan, mint egy filmben. Egy fekete autó hajtott oda, és az ajtó kinyílt. Egy férfi lépett ki, akit Conor jól ismert: Jhon Melton. Jhon nem volt ismeretlen a környéken, és a neve sokaknak elég volt ahhoz, hogy bizalmatlanul tekintsenek rá. Az alvilág egyik legkeményebb szereplője volt, aki olyan üzletekben mozgott, amiről a legtöbben csak hallomás
Conor és Jhon találkozása nem volt véletlen. Melton épp egy nagyobb üzletet tervezett, és Conorra volt szüksége, hogy elintézzen egy érzékeny ügyet. A feladatnak tűntek: szállítmány kell elrejteni és egyszerűen, hogy senki nem találja meg őket. De Conor hamarosan rájött, hogy Jhon sokkal többet akar, mint amit ő elvárt. A férfi egy olyan hálózat közepén mozgott, amely szinte mindent elér – drogok, fegyverek, pénzmosás.
"Ha jól csinálod, gyorsan megoldhatjuk, és rengeteg pénzt kereshetsz," mondta Jhon, az egyik esőben cigarettát pörgetett az ujjai között. "De ha nem, akkor nem neked kell megoldani a problémát, hanem nekem. Érted, ugye?"
Conor bólint
A következő hetekben Conor teljesen belemerült a világba, amelybe belekeveredett. Minden másodpercben figyelt, minden lépést mérlegelte, mert tudta, hogy ha hibázik, vége. Jhon Melton és az emberei szorosan figyelték őt, és ha valami nem úgy alakult, ahogy elvárták, nem tétováztak volna a következményekkel.
Azonban Conor nem feledkezett meg a hétköznapjairól sem. Még ugyanabban a kis irodában dolgozott mindig, tette a dolgát, mint máskor. Csak most már minden egyes kávé, minden egyes munkahelyi beszélgetés más értelmet nyert. Mindig ott volt az érzés, hogy valami nagyobb dolog vár rá, valami, ami bármikor felboríthatja az életét. A hétköznapok unalmassága csak fokozta az éjszakai kalandok izgalmát.
A legnagyobb kérdés, amit most már Conornak minden nap meg kellett válaszolnia, hogy meddig tudja elkerülni a csapdákat, amiket maga köré épített. Érezte, hogy egyre nehezebb lesz visszavonulni, és hogy a bűnözői világ egyre inkább kezd mindent uralni körülötte.
jevgenij miervaldis