Jogi Kisokos - A 'rendőri utasítás megszegése' bűncselekmény

Boldi88

Zöldfülű
2023. 06. 20.
177
968
V4 karakter
Artyom Egorov
MTA1NTkwMA.png





JOGI KISOKOS

A BTK 56. § 'Rendőri utasítás megszegése' vétséghez

A BTK 56. § tartalmazza a 'Rendőri utasítás megszegése' bűncselekményt. Bár első hallásra egy teljesen egyértelmű és semmi bonyolultságot nem tartalmazó rendelkezésről van szó, valójában egy igencsak összetett és szerteágazó jogi háttérrel rendelkező szabály ez, melynek jogszerűtlen alkalmazása rendkívül könnyű és ésszerűnek tűnő lehet.

A jogszabály az alábbi emberi magatartásokat sorolja ide, mint tényállást kimerítő magatartások:

Aki közúti közlekedés során az 1. felszólítást követően vagy intézkedés / területbiztosítás esetében a 2. felszólítást követően sem tesz eleget a hatóság utasításának.
Területbiztosítás során nem szólítható fel az aki nem lépett lezárt területre.

Kezdjük a valóban legegyszerűbbel: területbiztosítás. Ha bármely hatóság egy területet lezár és meghatározza hogy oda kik és milyen feltétellel léphetnek be, úgy érvényes e szabálypont a belépőkre és a belépésre reális kísérletet tevőkre. Az első felszólításnak nem vagy köteles eleget tenni, de ha a másodikkal is így jársz el akkor elkövetted ezt a vétséget. Ugyanakkor mindaddig amíg nem lépsz be a lezárt területre nem vagy felszólítható annak elhagyására - ennek ellenére a rendőrségi törvény ad egy olyan lehetősége a rendőrök kezébe hogy a személyazonosság megállapítása céljából bárkit igazoltathat bármikor, így ha például be sem léptél a területre a rendőr jogosult téged igazoltatni, mellyel együtt kell működnöd.

Szintén hasonlóan egyszerű ha közlekedésünk során találkozunk ezzel. Ha megfelel a felszólítás az általános követelményeknek akkor ésszerű időn belül eleget is kell tegyünk annak. Itt nincs második esélyünk, ha elsőre nem teszünk eleget a felszólításban foglaltaknak és menthető indokunk erre nincs, elkövetésre került a bűncselekmény.

És végül a legnehezebb része: intézkedés során kétszeri utasításnak eleget nem tevés. Itt igazából elég azzal a ténnyel tisztában lenni, hogy a hatóság felszólítása nem vonatkozhat egy már egyébként is tiltott emberi magatartásra. Ha ettől eltérő dologra vonatkozik a felszólítás, úgy általában megállapítható ez a bűncselekmény. Azonban vannak olyan esetek, amikor kifejezetten a rendőrség, de más hatóságok is egy olyan dologra szólítanak fel amelyek elkövetése már önmagában is tiltott emberi magatartás. Ha egy ilyen dologra vonatkozó rendőri utasítás érkezik feléd, úgy a nevezett rendőri utasítás megszegéséért nem leszel felelősségre vonható - helyette csak és kizárólag azt állapíthatják meg amit ténylegesen megszegtél vagy elkövettél.
Az ilyen esetek legjellemzőbb példája:

  • Já Nos személygépkocsijával közlekedik. Őt egy rendőr közlekedésrendészeti intézkedés alá vonja, aki ellenőrzi Já Nos személyét és járművét. Ennek során a jármű hatósági engedélyében (forgalmi engedély) valamilyen nem megfelelő bejegyzés vagy lejárt műszaki érvényesség került megállapításra, vagy egyenesen nincs is ilyen okmány. Ezzel Já Nos a BTK 23/24/25 §§ valamelyikét követte el. A helyszíni bírság kiállítása mellé Já Nost a rendőr felszólítja arra is, hogy a járművel tovább nem közlekedhet - és opcionálisan, de nem feltétlenül kilátásba helyezi hogy ha és amennyiben mégis megtörténik a további közlekedés a járművel, úgy a BTK 56. § alapján előállítást fog eszközölni. Já Nos ennek ellenére tovább közlekedik járművével, amikor ismét intézkedés alá vonja a rendőr és immár a RUM miatt előállítja annak ellenére, hogy továbbra is csak a BTK 23-25 §§ valamelyike került elkövetésre a KRESZ 5. § (1) a) be nem tartásával.
Fenti példánál egy még szemléletesebb bemutatása ennek: képzeld el hogy egy pisztoly van a kezedben, fogod azt egy haragosodra. Áll melletted egy rendőr és azt mondja: ne lődd le az embert. Te ennek ellenére a haragosodat lelövöd. Ezzel a cselekményeddel te emberölést követtél el, egyértelmű. Azonban rendőri utasítás megszegését nem, hiszen már az emberölés egy alapból is tiltott emberi magatartás - így az a felszólítás, hogy ne tedd meg azt amit nem tehetsz meg, értelmezhetetlen és nem állapítható meg.

Szóval röviden:
- ha a hatósági felszólítás egy olyan dologra vonatkozik aminek elkövetése alapból is tiltott és ennek ellenére felelősségre vonnak ezen utasítás megszegéséért, úgy See City Alkotmányának J) cikkelye szerint a hatóság tagja alkotmányos jogot sértett. (Ennek indoklása abban rejlik, hogy a rendőr valaminek a meg nem tételére történő felszólítással kötelező emberi magatartást ír elő számodra, melynek be nem tartása jogkövetkezményekkel jár. Viszont ilyen magatartási szabályt, ha és amennyiben ahhoz - pozitív vagy negatív - jogkövetkezmény kapcsolódik, csak jogszabály írhat elő. Lásd továbbiakban az ezzel kapcsolatos módosítási javaslatot.)
- ezzel együtt felhívjuk mindenki figyelmét hogy az egyéb hatósági felszólításoknak - melyek ésszerűek és végrehajthatóak az intézkedés körében, - eleget kell tenni. Nem tagadhatod meg például személyazonosságod igazolását, csomagtartód felnyitását, vagy bármely olyan utasítást mely végrehajtása nem alapól is tiltott vagy egyéb jogodat sérti. Azonban vannak olyan esetek amikor ezeket mégis megteheted, de ezeket itt és most nem kívánjuk leírni egyfelől az összetettségük miatt, másfelől meg az esetek egyes körülményeinek részletessége miatt.

Fel szeretnénk hívni mindenki figyelmét, hogy ha vele szemben előfordult a közelmúltban hasonló eset a fent leírt példához és jogorvoslati igénye van, úgy vegye fel velünk a kapcsolatot és biztosítjuk a képviseletét.




Ha a fentiekhez kérdése vagy észrevétele van, támogatna minket, esetleg meghatalmazott ügyvédet fogadna, akkor keressen minket bizalommal a +38-76-213-5447 telefonszámon, vagy online üzenet formájában az alábbira kattintva: Elérhetőség.

A Jog Ligája csapata

A Jog Ligája Nonprofit Kft.Adószám: 58280495-1-81Nyt. szám: 744+38-76-213-5447