Jogi Kisokos - A gyanúsított- és tanúkihallgatáshoz

Boldi88

Zöldfülű
2023. 06. 20.
177
968
V4 karakter
Artyom Egorov
MTA1NTkwMA.png



JOGI KISOKOS

A büntetőeljárás során végrehajtott gyanúsított- és tanúkihallgatáshoz



Az elején fontos néhány olyan fogalmat tisztázni melyek könnyen összekeverhetőek és szinonímának hihetőek, azonban ezek mindegyike mást jelent.
  • Eljárás alanya - aki részt vesz az eljárásban. Nem csak az akit vádolnak bűncselekménnyel, hanem mindenki más is.
  • Természetes személy - maga az ember. Csak és kizárólag természetes személy lehet büntetőeljárás alanya, így tehát jogi személyek (= cég) nem vehet abban részt, maximum képviselő útján (mely esetben ez a képviselő mint természetes személy vesz részt.) Ez azt is jelenti, hogy egy jogi személlyel szemben nem indulhat büntetőeljárás.
  • Terhelt- gyűjtőfogalom, az a természetes személy akivel szemben a büntetőeljárás folyik. Lehet:
    • Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy - a hatóság feltételezi hogy ez a személy követett el bűncselekményt, de az alapos gyanú fennállásáig további nyomozati cselekményeket kell folytatnia
    • Gyanúsított - az alapos gyanú fennáll, azonban a vádemelésig a hatóság további nyomozati cselekményeket kell végezzen
    • Vádlott - a hatóság megvádolta bűncselekmény elkövetésével
    • Elítélt - a hatóság jogerős határozatával kimondta hogy a vizsgált bűncselekményt a vádlott követte el

Alapvetően három típusú alanyként kerülhetünk büntetőeljárás közelébe:
  • Gyanúsítottként, ha a bűncselekmény elkövetésével minket vádolnak.
  • Sértettként, ha a bűncselekményt a mi sérelmünkre követték el (FONTOS, hogy ekkor is tanúkihallgatás során tudunk vallomást tenni, így a későbbiekben erre az alanyra is a “Tanúkihallgatás” témaköre alkalmazandó).
  • Tanúként, ha a bűncselekmény elkövetéséről tudomásunk lehet.



Gyanúsítottkihallgatás
  • Első és legfontosabb hogy amíg a terhelttel szemben nem közlik a gyanú tárgyát képző bűncselekményt vagy nem tájékoztatják arról hogy minden közlése vallomásnak minősül, addig a vallomása nem vehető figyelembe az eljárás során.
  • A gyanúsítottat megillető jogok:
    • Bármikor megtagadhatja a vallomástételt. Ezzel együtt bármikor dönthet úgy is, hogy vallomást tesz - attól függetlenül, hogy korábban tett-e.
    • Nem kell igazat mondania a vallomásában, de hamisan nem is gyanúsíthat mást bűncselekmény elkövetésével.
    • Meghatalmazott ügyvédet fogadhat, és vele korlátozás nélkül tanácskozhat legkevesebb 5, legtöbb 20 percen keresztül.
    • Nem kell önmagát terhelő vallomást tennie - azonban ezt is megteheti, tiltás erre nem vonatkozik.
    • Az egyes kérdésekre is megtagadhatja a választ, ha a vallomástétel mellett dönt.
  • A gyanúsított kötelezettségei:
    • A kihallgatás megkezdése előtt a személyazonosságot igazolnia, ha arra a hatóság felkér vagy felszólít.



Tanúkihallgatás
  • Első és legfontosabb, hogy a tanúkihallgatás tényét közölni kell a tanú részére. Ha ez nem történik meg, akkor az eljárás során nem vehető figyelembe a tanúvallomás.
  • A tanút megillető jogok:
    • Megtagadhatja a tanúvallomást, ha a terhelt hozzátartozója, valamint ha saját magát vagy hozzátartozója terheltet bűncselekmény elkövetésével vádolná.
    • Költségtérítés illeti a megjelenésével kapcsolatban, melyet külön kérvényre számol csak el a hatóság.
    • Meghatalmazott ügyvédet fogadhat.
  • A tanú kötelezettségei:
    • Igazmondási kötelezettség - ha ez sérül, akkor a hatóság “Hamis tanúzás” bűncselekmény elkövetése miatt eljárhat.
    • Tanúvallomást tenni, ha azt nem tagadhatja meg (lásd jogok).
    • A kihallgatás megkezdése előtt a személyazonosságot igazolnia, ha arra a hatóság felkér vagy felszólít.






((Az eredeti hozzászólás 4 pontban módosítva, erről pontos lista a következő sorban. Szerzője én vagyok. HSZ eredeti helye: https://forum.see-game.com/threads/a-jog-ligaja.412657/#post-1919513))
- a téma alcíme módosítva. (Eredeti cím: "A büntetőeljárás során a gyanúsított- és tanúkihallgatáshoz". Módosított cím: "A büntetőeljárás során végrehajtott gyanúsított- és tanúkihallgatáshoz"
- az eredeti téma elején található rövid magyarázat a büntető anyagi és eljárásjogi alapfogalmakkal kapcsolatban eltávolításra került. Oka hogy tematikailag nem illik ehhez a bejegyzéshez.
- az "alapvetően három típusú alanyként kerülhetünk büntetőeljárás közelébe" bekezdés harmadik eleme, a "Tanúként" leírásából kikerült a "bizonyító erejű" meghatározás, mert ennek megléte nem törvényi előírás, helye egy hiteles tájékoztatóban nincs. (Eredeti szöveg: "Tanúként, ha a bűncselekmény elkövetéséről bizonító erejű tudomásunk lehet." Módosított szöveg: "Tanúként, ha a bűncselekmény elkövetéséről tudomásunk lehet.")
- a "Tanúkihallgatás" bekezdés, "A tanút megillető jogok:" felsorolás első elemének leírása átfogalmazásra került, mert értelmezhetősége a szavak sorrendjéből adódóan okkal ütközött nehézségekbe. Tartalmi csökkenés ezzel együtt nem következett be. (Eredeti szöveg: "Megtagadhatja a tanúvallomést ha a terhelt hozzátartozója, vagy saját magát vagy a terheltet bűncselekmény elkövetésével vádolná". Módosított szöveg: "Megtagadhatja a tanúvallomást, ha a terhelt hozzátartozója, valamint ha saját magát vagy hozzátartozója terheltet bűncselekmény elkövetésével vádolná."



Ha a fentiekhez kérdése vagy észrevétele van, támogatna minket, esetleg meghatalmazott ügyvédet fogadna, akkor keressen minket bizalommal a +38-76-213-5447 telefonszámon, vagy online üzenet formájában az alábbira kattintva: Elérhetőség.

A Jog Ligája csapata

A Jog Ligája Nonprofit Kft.Adószám: 58280495-1-81Nyt. szám: 744+38-76-213-5447