Rogerio "Rog" Nevarez... Vagy inkább Rogi- "Rodzs".
Hibátlan tanuló, akinek az életében meg volt mindenje. Kiváló iskolák, és tanítók. Szép ház étel, ruhák és pénz.Az élet szinte tálcán kínálata magát neki. Tudni kell hogy Rog nem volt átlagos, szinte zseninek számított a számítástechnika téren. Próbált láthatatlan maradni, mivel nem volt az emberek kedvence. Nem volt ellensége de barátja sem. Megvolt neki minden de közben mégsem.
De erre majd később visszatérünk.
Part I
Könnycsepp
Dec.24.19XX.
Kellemes ünnepeket kívánunk! - hangzott az egész nappaliban, ahol épp a karácsonyi vacsorát ünnepelték Rog es családja.
Fiam! - szólt hozzá apja Dan
Igen? - Válaszolt Rogi felhúzott szemöldökkel, kíváncsian várva mit szeretne tőle Dan.
Az életében Dan tényleges apa szerepét tökéletesen teljesítette de Rog mégsem érezte azt a szeretetet amit kellet volna. Dan egy óriás volt, folytonos ing viseletet pecsételte meg a kinézetét. Egy hatalmas szakál amire büszkébb volt mint bármi másra a világon.
Boldog karácsonyt! Kicsit félve hangzott el a a mondtad a szájából-közbe nyújtva egy kis dobozkának kinéző ajándékot. Ami a csomagolást illeti, egyszerű szalag körbe tekerve rá dobva egy kis csomagoló papír, nem volt szép látvány de hisz Rog már megszokta,mivel a családban senki nem tud szépen csomagolni vagy inkább csak nincs rá kedvük vagy idejük, ezt viszont még Rog nem kérdezte meg senkitől miért ilyenek az ajándékok. Figyelmem kívül hagyva a csomagolást, nagy lelkesedéssel együtt el kezdte felbontani az ajándékát.
Boldog karácsonyt kívánunk kicsim - szólt anyukája Rita,: szép ruhába öltözött mondható elegáns mindig is ilyeneket visel, szemüveges kicsit alacsonyabb, de annál szebb fehér nő. Hosszú válig erő blond haját, mindig mindenki megirigyelte.
A dobozt felnyitva felhúzott szemöldökkel kíváncsian nézett az anyára. -Ezt nem értem,
itt csak valami iratok, és pár fénykép van ?
A fényképet nézegetve nem értette miről is van szó, mivel egy ismeretlen férfi és nő egy csecsemőt tart a kezében. Kik ezek kíváncsian kérdezte Rog. Annyira sajnálom hogy ezt itt kell és főleg most kell megtudod mondta anyukája.
Mivan ?! Miről beszélsz össze vissza mit kell megtudnom? -kicsit félt attól hogy mit kell megtudni nem értem kezdek ideges lenni valami rosszat csináltam ? Utoljára is bocsánatot kértem hisz már megbeszéltük és... -
Kérlek kicsim nyugodj meg- nyugtatta anyja.
Nem csináltál semmi rosszat sőt.
Te nem tehetsz semmiről de viszont mi igen közbe szólt Dan.
Az életben mindenkinek jogában áll az igazság.
Mi ezt nem adtunk meg neked egy jó ideig.
Ők.. ők -ott mondta Dan.
A szüleid fejezte be Rita.
"Szokás mondani hogy a szavak bántanak, és igazuk volt."
Rog hirtelen felkelt a nappaliban lévő székből és némán figyelte az úgymond szüleit, közbe állandóan kérdéseket tett fel nekik.
Micsoda?, Akkor ti kik vagytok ? Miért és hogyan ?... Végtelenül sok kérdése volt heves pillanatában. Kérlek nyugodj le mondogatta Rita és Dan is egyaránt.
Nyugodjak le?
Ugye vicceltek? Ezek szerint én örökbe vagyok fogadva? Ki vagyok egyáltalán? Rogerio az igaz nevem? Rog láthatóan nem tűrte jól a keletkezett szituációt. Szinte másodpercenként hagyta el szemeit egy könnycsepp. Ez valami rossz vicc, karácsony estéjén? Biztos szórakoznak mondogatta magába.
Rog a heves pillanatban nem figyelve a kezével egy szék után tapogatózik hogy le tudjon ülni és le nyugodni.
Ezt valami vicc kérdezte már harmadszor?
Kicsim biztos feldúlt vagy és nem érted mi folyik itt de-
De mi ? Közbeszólt Rog.
De mi szeretünk és melletted állunk fejezte be Dan.
Szerettek? Nem gondoljátok komolyan. A szeretet az arról szól hogy eltitkoljátok hogy nem a szüleim vagytok. Szomorúan nézett Rog a falon lévő képre ahol a családi kép volt akasztva, közben válaszolva. Több évi hazugság.. ami, miért is ? Tette fel saját magának a kérdést.
Levegőre van szükségem mondta Rog. Rita és Dan egyértelműen nem gátolták meg hogy kilépjen a házból. Csöndbe néztek ahogy kisétált. Nem gátolták meg, lehet ez volt a lehető legnagyobb hibájuk.
Part II folyt idővel.
PS: elnézést kérek a helyesírásért, de csak tanulom a magyar nyelvet
Hibátlan tanuló, akinek az életében meg volt mindenje. Kiváló iskolák, és tanítók. Szép ház étel, ruhák és pénz.Az élet szinte tálcán kínálata magát neki. Tudni kell hogy Rog nem volt átlagos, szinte zseninek számított a számítástechnika téren. Próbált láthatatlan maradni, mivel nem volt az emberek kedvence. Nem volt ellensége de barátja sem. Megvolt neki minden de közben mégsem.
De erre majd később visszatérünk.
Part I
Könnycsepp
Dec.24.19XX.
Kellemes ünnepeket kívánunk! - hangzott az egész nappaliban, ahol épp a karácsonyi vacsorát ünnepelték Rog es családja.
Fiam! - szólt hozzá apja Dan
Igen? - Válaszolt Rogi felhúzott szemöldökkel, kíváncsian várva mit szeretne tőle Dan.
Az életében Dan tényleges apa szerepét tökéletesen teljesítette de Rog mégsem érezte azt a szeretetet amit kellet volna. Dan egy óriás volt, folytonos ing viseletet pecsételte meg a kinézetét. Egy hatalmas szakál amire büszkébb volt mint bármi másra a világon.
Boldog karácsonyt! Kicsit félve hangzott el a a mondtad a szájából-közbe nyújtva egy kis dobozkának kinéző ajándékot. Ami a csomagolást illeti, egyszerű szalag körbe tekerve rá dobva egy kis csomagoló papír, nem volt szép látvány de hisz Rog már megszokta,mivel a családban senki nem tud szépen csomagolni vagy inkább csak nincs rá kedvük vagy idejük, ezt viszont még Rog nem kérdezte meg senkitől miért ilyenek az ajándékok. Figyelmem kívül hagyva a csomagolást, nagy lelkesedéssel együtt el kezdte felbontani az ajándékát.
Boldog karácsonyt kívánunk kicsim - szólt anyukája Rita,: szép ruhába öltözött mondható elegáns mindig is ilyeneket visel, szemüveges kicsit alacsonyabb, de annál szebb fehér nő. Hosszú válig erő blond haját, mindig mindenki megirigyelte.
A dobozt felnyitva felhúzott szemöldökkel kíváncsian nézett az anyára. -Ezt nem értem,
itt csak valami iratok, és pár fénykép van ?
A fényképet nézegetve nem értette miről is van szó, mivel egy ismeretlen férfi és nő egy csecsemőt tart a kezében. Kik ezek kíváncsian kérdezte Rog. Annyira sajnálom hogy ezt itt kell és főleg most kell megtudod mondta anyukája.
Mivan ?! Miről beszélsz össze vissza mit kell megtudnom? -kicsit félt attól hogy mit kell megtudni nem értem kezdek ideges lenni valami rosszat csináltam ? Utoljára is bocsánatot kértem hisz már megbeszéltük és... -
Kérlek kicsim nyugodj meg- nyugtatta anyja.
Nem csináltál semmi rosszat sőt.
Te nem tehetsz semmiről de viszont mi igen közbe szólt Dan.
Az életben mindenkinek jogában áll az igazság.
Mi ezt nem adtunk meg neked egy jó ideig.
Ők.. ők -ott mondta Dan.
A szüleid fejezte be Rita.
"Szokás mondani hogy a szavak bántanak, és igazuk volt."
Rog hirtelen felkelt a nappaliban lévő székből és némán figyelte az úgymond szüleit, közbe állandóan kérdéseket tett fel nekik.
Micsoda?, Akkor ti kik vagytok ? Miért és hogyan ?... Végtelenül sok kérdése volt heves pillanatában. Kérlek nyugodj le mondogatta Rita és Dan is egyaránt.
Nyugodjak le?
Ugye vicceltek? Ezek szerint én örökbe vagyok fogadva? Ki vagyok egyáltalán? Rogerio az igaz nevem? Rog láthatóan nem tűrte jól a keletkezett szituációt. Szinte másodpercenként hagyta el szemeit egy könnycsepp. Ez valami rossz vicc, karácsony estéjén? Biztos szórakoznak mondogatta magába.
Rog a heves pillanatban nem figyelve a kezével egy szék után tapogatózik hogy le tudjon ülni és le nyugodni.
Ezt valami vicc kérdezte már harmadszor?
Kicsim biztos feldúlt vagy és nem érted mi folyik itt de-
De mi ? Közbeszólt Rog.
De mi szeretünk és melletted állunk fejezte be Dan.
Szerettek? Nem gondoljátok komolyan. A szeretet az arról szól hogy eltitkoljátok hogy nem a szüleim vagytok. Szomorúan nézett Rog a falon lévő képre ahol a családi kép volt akasztva, közben válaszolva. Több évi hazugság.. ami, miért is ? Tette fel saját magának a kérdést.
Levegőre van szükségem mondta Rog. Rita és Dan egyértelműen nem gátolták meg hogy kilépjen a házból. Csöndbe néztek ahogy kisétált. Nem gátolták meg, lehet ez volt a lehető legnagyobb hibájuk.
Part II folyt idővel.
PS: elnézést kérek a helyesírásért, de csak tanulom a magyar nyelvet
Utoljára szerkesztve:
jevgenij miervaldis