Azarel Santana karaktertörténete

[Patya23]

Azarel 1982-ben született, Álamos városában Mexikóban egy átlagosnál alacsonyabb életminőségű, vallásos családban. Édesapja rácsok mögé került 8 éves korában, akkor még gyerekfejjel ismeretlen módon. Édesanyja, aki ez időben két munkát is teljesített, amit tudott megadott neki. Pár év elteltével, az iskolában átlagos jegyeket hozott, mindig kivételes eszű gyereknek tartották, az is volt, de Őt nem érdekelte a tanulás. Mindenben a "Miért?"-et kereste, szorgalma nem volt az igazi, viszont kortársainál mégis következetesebb, értelmesebb volt. Édesapját ki is engedték 5 év börtön után, de az öröm sokáig nem tarthatott, két hét után rejtélyes módon eltűnt, magyarázatot nem kapott senkitől. A két hét elég volt arra, hogy édesanyja teherbe essen. Kilenc hónap múlva, megszületett Azarel öccse. Édesanyja az eddig is nehezen viselhető pénzügyi gondokat, édesapánk halálát már nem tudta imádkozással, két munkával kordában tartani, ezért rácsúszott a drogokra. Neveléséből adódóan Ő is vallásos volt, imádkozott, hogy legalább édesanyja maradjon meg nekik. Ekkor már tinédzser fejjel borzasztó érzés volt ezt végig nézni neki, viszont tudta, bármi is történik az öccsének jobb élete lesz ennél. Be is következett amitől félt, túladagolásban, 18 éves korában meghalt az édesanyja, így az 5 éves öccse csak is rá maradt. Bár még szinte gyerek volt, hamar megkomolyodott, ezt a komolyságot meg is tartotta egészen máig. Valamiből pénzt kellett csinálni viszont, először csak bolti lopásokból, később viszont komoly profitokat jelentő üzletekből kereste kenyerét magának és öccsének. Minden ami mozdítható volt és volt valami értéke, abból pénzt csinált. Az üzleti érzéke ösztönösen volt meg, soha nem tanulta. Ahogy teltek az évek, az öccséből embert próbált faragni, Azarel egyre lejjebb csúszott idegileg, természete ezzel együtt változott. Vigyázott rá, mindent amit tudott megadott neki, mégis mikor lehetősége volt egy lánnyal elmenni, Azarelt ott is hagyta, egyedül. Átlagos, komoly, olykor kedves modorát ezzel teljesen nem veszítette el, de sokkal hamarabb megmutatkozik a türelmetlen, agresszív oldala. Nehezebben bízik az emberekben, a gyerekkori traumák, titkolózások miatt. Keservesen, magába fordulva ezután See City határait vette célba, egy új élet reményében. Betévedt egy szimpatikus, kis kocsmába, ahol pont pultos hiány volt, beállt segíteni. Hamar észrevette, hogy ez nem egy átlagos kocsma, de tetszett neki, mert Ő sem akart soha átlagos lenni. Nem érezte magát egyedül, úgy érezte végre valakik szívesen látják. Egyre nagyobb megbízásokat kapott, végül a főnöki gárda egy fontos találkozón bízta meg konyhai feladattal, amit maradéktalanul végre is hajtott. Azarel attól a naptól kezdve a Cartel körében folytat feladatokat, parancsokat. Társait testvéreknek, családtagoknak tartja. Saját családjától soha nem kapta meg az /Otthon/ érzést, mióta belecsöppent a szervezet tevékenységeibe, ez megváltozott.

​